Művészet, önismeret, önkifejezés. Felszabadító Kreatív írás kurzusok az örömteli és tudatos alkotásért.

2017. február 17., péntek

OROSZLÁN - Filmajánló és reflexió

Évente 80.000 gyereknek veszik nyoma Indiában - ezzel a megdöbbentő adattal a film végén szembesülünk. Minden évben egy-egy újabb kisvárosnyi gyereket tartanak számon eltűntként, csak ebben a (hatalmas) országban; ők az utcagyerekek, éheznek, nyomorognak, gyakran a gyerekkereskedők és súlyos bűncselekmények áldozatai.

Nem egy vidám film az Oroszlán, egyébként még annyira sem, amennyire lehetne. Pedig Saroo igaz története maga a csoda: ez a kisfiú nem csak megmenekült, de szerető családra, később szerető társra lelt, majd - újabb csodával határos módon - sikerült felkutatnia régi otthonát és édesanyját.
Ahol némi könnyedség, humor, öröm lehetne az ábrázolásban, ott is alig van, könnyek és fájdalom annál inkább; a nem véletlenül párhuzamba állított Gettómilliomos ehhez képest egy igazi feel-good mozi. Én biztos, hogy lazítottam volna ezen a hangulaton, hisz’ még a nehéz, kihívásokkal teli élet sem csak szenvedősdiből áll, pláne ha itt még egy elvileg boldog szerelmi szál is bekúszik…
Ahogy az anyaságot is valami kivételes áldozat-mártír szerepként sikerült végül megjeleníteni, ami azért egy nagyon bevett közhely is.


Mindezekkel együtt szép és mélyen megérintő film ez, amit jó szívvel ajánlok!
Az abszolút, egyes számú ok a film első fele, Sunny Pawar-ral a főszerepben. Ő játssza a kis Saroo-t, aki elveszve kóborol hónapokon át Kalkutta utcáin, de alapvetően nem is színészi játéknak tűnik az ő jelenléte. Elképesztő tisztasággal van jelen a filmvásznon, és mi egyszerre élhetjük át ezt a helyzetet vele együtt, gyermekként és az egészre rálátva, már felnőttként. Totális szívnyitás, a gyermeki énnel való találkozás, giccsmentesen, őszintén… a rendező és operatőri munkáról is csak szuperlatívuszokban lehet beszélni!
Micsoda erő lakozik a gyerekekben, s ez az erő a nyitottságukból, ártatlanságukból ered!

Saroo nevelőszüleivel való találkozása, kapcsolódása, ahogyan elkezd felengedni; Nicole Kidman színészi játéka, az örökbefogadó, nem vérszerinti, de szívszerinti szülői minőségen keresztüli feltétel nélküli szeretet; a sors / életút kihívásai és a rá adott válaszaink fontossága… mondhatni minden a helyén lenne. Számomra a „Rooney Marás” szerelmi szálon csúszik el a dolog, illetve Dev Patel (a felnőtt Saroo), bár hozza a tehetségéhez méltó, átütő alakítást, egy kissé azonban túltolja ezt a szenvedős karaktert (rendezés, forgatókönyv kérdése nyilván, ami a film második felében már nem tud szintet tartani).

Nem sokon múlik tehát a nagy mű, nem jön össze, de tökéletlenségében is gyönyörű...

**

Oroszlán (Lion, 2016)
Rendezte: Garth Davis

Nálam: 10/8

IMDb

Magyar feliratos előzetes.



© Csend-virágok - https://www.csendviragok.hu

Szerző: N'alika (Kupai Eszter)

Bizonyos jogok fenntartva! A szöveg a szerző szellemi tulajdona.
A blogbejegyzés belinkelésével szabadon megosztható, más módon felhasználni tilos!

Az illusztrációként felhasznált fotó a film sajtóanyagában szereplő kép.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése