Szóval az úgy volt, hogy a minap megnéztük a Nyughatatlan özvegyek című filmet (Widows, 2018, R: Steve McQueen) , ami egy csavaros krimi / thriller, de a töltése miatt azért nem ajánlom olyan szívesen. (A dolgok felszíne mögötti energiákra - szellemi, érzelmi, ösztöni töltésekre - ahogy egyre tudatosabb, úgy egyre érzékenyebb is vagyok.)
Viszont – karöltve a párkapcsolatban mostanában megélt tapasztalatainkkal – a film nyomán egy jó kis beszélgetés kerekedett a párommal a női emancipáció, illetve a „férfi-női kollektív mintáink és azok felülírása” témakörben.
Aztán beütött nálam Jane Austen. :)
Jane Austen az egyik (talán) leghíresebb angol írónő, 1775-ben született és 1817-ben, mindössze 41 évesen hunyt el. Bár megérte három könyve kiadását és a korábbi, nehéz anyagi helyzetéből való éppen csak kimozdulást, arról a népszerűségről, amire halála után és különösen az utóbbi 100 évben tett szert, életében nem is álmodhatott.
Az érdeklődés feléledése iránta és műveinek klasszikusok közé kerülése összefügg a női esélyegyenlőségi mozgalmak elindulásával; az elmúlt, nagyjából három évtizedben pedig egymást érik regényeinek filmes és tévés adaptációi.
 |
| Jane Austen portréja |
Igazán időtlenné azonban az avatja prózáját, hogy társadalomkritikája mindig derűvel párosul: humanizmus és jobbító szándék hatja át, és mély hit az emberi kapcsolatokban.Nyolcgyermekes, összetartó családban és meghitt mikrokörnyezetben nőtt fel, melyből munkásságához is sokat merített. Megkérték a kezét, de férjhez sosem ment, viszont a nagy szerelmet, ha rövid időre is, nemcsak megírta, meg is élte. Kedvese váratlanul bekövetkező halála után súlyos betegség (Addison-kór) gyötörte, a világtól elvonulva, viszonylag fiatalon halt meg.
Mindenesetre ránk maradt szövegeiből - különösen regényeinek fő karakterein és személyes levelezésén keresztül – egy, az egyéni és kollektív társadalmi korlátokon túljutni kívánó és azokat sok mindenben meg is haladó, szabad szellem képe rajzolódik ki.
Egy olyan jellemé, aki amíg olvasó és író ember él a Földön, egészen biztos, hogy inspirálni fog másokat. :)
Összegyűjtöttem egy csokorra való szövegrészletet Tőle a (szerintem) leglényegesebb rámutatásaival – leld benne örömöd Te is!
Összegyűjtöttem egy csokorra való szövegrészletet Tőle a (szerintem) leglényegesebb rámutatásaival – leld benne örömöd Te is!
S ha van kedved, hozzászólásban írd meg, Te milyen könyveket és filmes adaptációkat szeretsz Jane Austentől legjobban és miért! Kíváncsi vagyok!
"Életvezetési tanácsok" Jane Austentől - regényeinek tükrében
1. LÉGY ÉLETMŰVÉSZ!
Talán nem véletlen, hogy Jane Austen valamennyi főhőse és szimpatikus szereplője imádja a művészetet, és felfedezi az élet és az alkotás párhuzamait.
Olvasva őt (akár eredeti nyelven, akár magyar fordításban tesszük), nem csak a művelt és választékos próza üdít, de kedvünk támad, hogy magunk is az önkifejezés tetteinek mezejére lépjünk: dalra fakadjunk, táncra perdüljünk, írjunk, rajzoljunk, esetleg még többet olvassunk. :)
„Örömöd lelni a táncban meghatározó lépés ahhoz, hogy szerelembe ess.” (Büszkeség és balítélet, 1813)
„Zene nélkül üres volna számomra az élet.” (Emma, 1815)
„Az a személy – akár úriember, akár úrhölgy – aki nem leli örömét egy jó regényben, tűrhetetlenül ostoba.” (A klastrom titka, 1817)
 |
| A hat Austen-regény. Te melyiket olvastad? És melyik a kedvenced? |
2. ŐRIZD MEG A HUMORÉRZÉKED!
Nemcsak a szellemesség és okos irónia, de a gyakran igen nehéz, embert próbáló élethelyzetekre humorral való reflektálás is nagyon jellemző az írónőre. A regényein túl a magánéletében is így lehetett, ahogyan erről levelei tanúskodnak
„Ha az ötleteim oly’ gyorsan áramlanának, mint ahogyan az eső folyik be a kamránk tetején, az igazán elbűvölő lenne.” (Letter to Cassandra, 1809. január 24.)
 |
| Alan Rickman és Kate Winslet az Értelem és érzelem című, 1995-ös, Ang Lee rendezte adaptációban |
3. TÖREKEDJ AZ ŐSZINTE ÖN- (ÉS EMBER)ISMERETRE!
Magunkat megismerni és őszintén kifejezni egy életre szóló kaland. Jane Austen regényhősei képesek megfigyelni nem csak mások viselkedéseit, de a saját működéseiket, sőt ami nagyon fontos: revidiálni elhamarkodott ítéleteiket és berögzüléseiket!
„Micsoda vad dolgokat képzel az ember, ha kedves önmagáról van szó, és mekkorát téved!” (Meggyőző érvek, 1817; Ulpius ház, Budapest, 2014, fordította: Tomori Gábor)
„Mennyire kéznél vannak az érvek, hogy helyeseljük, amit amúgy is szeretnénk!” (Meggyőző érvek, 1817; fordította: Tomori Gábor)
„Mindenkinek vérében van az oktatás, pedig csak arra taníthatjuk az embereket, amit nem érdemes tudni.” (Büszkeség és balítélet, 1813; Ulpius ház, Budapest, 2010, fordította: Loósz Vera)
„Minek ott a szó, ahol oly ékesen beszél a tett!” (Értelem és érzelem, 1811; Ulpius ház, Budapest, 2010, fordította: Sillár Emőke)
 |
| Rosamund Pike a 2005-ös, Joe Wright rendezte Büszkeség és balítéletben |
4. ENGEDD MEG MAGADNAK, HOGY NYITOTT LÉGY!
Különösen szeretem Jane Austen világában - és biztos vagyok benne, hogy ez újkeletű népszerűségének legnagyobb titka is -, hogy olyan történeteket mesél el, ahol a szereplők végső soron megélik ész és szív, értelem és érzelem egyensúlyát.
Bármilyen csalódásokon ment is át az ember, a bizalom, a nyitottság és a megbocsátás lehetősége mindig adott - és feltétel is egy szabad élethez.
Különösen szeretem Jane Austen világában - és biztos vagyok benne, hogy ez újkeletű népszerűségének legnagyobb titka is -, hogy olyan történeteket mesél el, ahol a szereplők végső soron megélik ész és szív, értelem és érzelem egyensúlyát.
Bármilyen csalódásokon ment is át az ember, a bizalom, a nyitottság és a megbocsátás lehetősége mindig adott - és feltétel is egy szabad élethez.
S milyen különös paradoxona az emberi létnek, hogy magunkhoz közelebb jutni mások segítségével, a velük közös tapasztalatok révén tudunk!
„Aki nagy szenvedéstől szabadult, vagy éppen visszaadta egészségét az Ég, annak nyitva áll a szíve a más baja előtt.” (Meggyőző érvek, 1817; Ulpius ház, Budapest, 2014, fordította: Tomori Gábor)
„Milyen furcsa! De előre sosem lehet helyes képet alkotni senkiről. Az ember teremt magának egy elképzelést, és tűzön-vízen át ragaszkodik hozzá.” (Meggyőző érvek, 1817, fordította: Tomori Gábor)
„Lelke arra a csendre és magányra áhítozott, amelyben csak mások társaságában lehet részünk.” (Meggyőző érvek, 1817; fordította: Tomori Gábor)
 |
| Keira Knightley és Matthew Macfadyen a Büszkeség és balítéletben (2005) |
5. FÉRFI ÉS NŐ ÉLHET HARMÓNIÁBAN - VEDD ÉSZRE!
És nyilván ez is egy nagy "titok"! Bármilyen nagy, romantikus egymásra találásoknak tűnnek is e regények férfi-női kapcsolatai, Austen szereplői nem kapják készen a boldogságot.
Nem annyira megküzdeniük kell a szerelemért, mint inkább meghaladniuk önmagukat: az elképzeléseiket, melyeket önmagukról, a kapcsolatokról és a másik emberről alkottak, és gyakran a múltbeli tapasztalataikat is.
Nagyon szeretem ezekben a regényekben, hogy nem a "rózsaszín szemüveges" szerelmet éltetik, hanem a valódi emberi kapcsolatokat, amik attól emelkednek, hogy képessé válunk magunkban és a másikban is a legnagyobb jót felfedezni és táplálni.
6. HALLGASS A BELSŐ HANGRA!
Úgy érzem, ez nem is igényel kommentárt! :)
A cikkhez felhasznált források:
Biography.com; Citatum.hu; Isabel Shaw / Bubok.com; Marta Bausells / Guardian
Ahol nem jelöltem a kiadást és fordítást, ott én fordítottam a szöveg-részletet az angol eredetiből.
És nyilván ez is egy nagy "titok"! Bármilyen nagy, romantikus egymásra találásoknak tűnnek is e regények férfi-női kapcsolatai, Austen szereplői nem kapják készen a boldogságot.
Nem annyira megküzdeniük kell a szerelemért, mint inkább meghaladniuk önmagukat: az elképzeléseiket, melyeket önmagukról, a kapcsolatokról és a másik emberről alkottak, és gyakran a múltbeli tapasztalataikat is.
Nagyon szeretem ezekben a regényekben, hogy nem a "rózsaszín szemüveges" szerelmet éltetik, hanem a valódi emberi kapcsolatokat, amik attól emelkednek, hogy képessé válunk magunkban és a másikban is a legnagyobb jót felfedezni és táplálni.
"Nem az idő, nem is az alkalom szabja meg a meghittség mértékét - csakis a hajlandóság."(Értelem és érzelem, 1811; fordította: Sillár Emőke)
"A múltat el kell felejtenünk! Azelőtt talán nem szerettem őt annyira, mint most. De ilyen esetekben legnagyobb baj a jó emlékezőtehetség." (Büszkeség és balítélet, 1813; fordította: Loósz Vera)
„Annyi bizonyos, ha mindkettőnkben megvan a vonzalom a másik iránt, hamarosan meglesz köztünk a megértés is. Nem vagyunk már kamaszok, hogy akadékoskodjunk, indulatoskodjunk, minden pillanatban valami félreértés áldozatává váljunk, felelőtlenül játszva önnön boldogságunkkal.” (Meggyőző érvek, 1817; fordította: Tomori Gábor)
 |
| Fotó: Robin Mcmillan |
Úgy érzem, ez nem is igényel kommentárt! :)
„Senki más nem lehet olyan jó vezérünk, mint az a hang, amely önmagunkban szól: csak oda kell figyelni.” (A mainsfieldi kastély, 1814; Ulpius ház, Budapest, 2013, fordította: Simonyi Ágnes)
Ha élvezted az válogatást, örömmel fogadom visszajelzésed!
A cikkhez felhasznált források:
Biography.com; Citatum.hu; Isabel Shaw / Bubok.com; Marta Bausells / Guardian
Ahol nem jelöltem a kiadást és fordítást, ott én fordítottam a szöveg-részletet az angol eredetiből.
Kérlek, ha felhasználsz valamit, innen oszd tovább vagy hivatkozd be a Csendvirágok blogot!
Hírlevél-feliratkozás - hogy ne maradj le semmiről! :)
**
Hírlevél-feliratkozás - hogy ne maradj le semmiről! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése