Művészet és önazonosság. Felszabadító Kreatív írás kurzusok az örömteli, tudatos, alkotó életért.

2019. május 19., vasárnap

Festészet: A TENGER SZERELMESE - IVAN AJVAZOVSZKIJ

Hullámokat kerestem a most zajló Felszabadító Kreatív írás kurzushoz (a címadó Felszabadító megy épp), ahol az első heti témánk a saját kreatív áramlásunkra való tudatossá válás. Általában valamilyen vízerőt megjelenítő inspirációval (képpel, zenével, filmjelenettel) üdvözlöm az aktuális csoportot, most is megtaláltam, amit passzolónak éreztem, de közben még Ajvazovszkijra is rábukkantam.
Épp ritka intenzív volt odakinn is az időjárás, geomágneses és "klasszikus" viharokkal, esővel és napsütéssel, hirtelen váltakozó szélsőségekkel tarkítva... A több mint kétszáz éve (1817-ben) született Ajvazovszkij ma is szuggesztíven ható festményeiben elmélyedve az jutott eszembe, hogy az önismereti úton járva milyen gyakran bele tudunk esni abba az illúzióba, hogy egy statikus állapotot tartunk kívánatosnak. Kívánatosnak, azaz elérendőnek és megtartandónak, miközben az élet maga a dinamizmus, a folyamatos mozgás, az állandó változás!
Sokszor automatikusan a küzdést és ellenállást választjuk, legszívesebben a hátunk mögött tudnánk minden viszontagságot, pedig nem lenne könnyebb ellazulni és meglátni a szépet - a teljességet, a tökéletességet, a békét - pontosan abban, ami most van? :)
Nekünk édes  és olykor nagyon kemény kihívásunk a kisfiunk, aki rendszeresen szembesít bennünket ennek igazságával. Egyszerűen nem lehet máshogyan nevelni, csak ellenállásmentesen, ami viszont nem azt jelenti, hogy úszunk az árral, amit Ő vagy más hatás diktál!
Sokszor nagyon paradoxnak tűnik, mégis bármilyen élethelyzetben, még a legnehezebbekben is lehet tudatosan jelen lenni: nyitottan és elfogadóan, ugyanakkor határozottan, a szándékaink mentén kifejeződve. Ilyenkor az ember nem csak reagál az őt ért hatásokra, hanem valóban önmaga tud lenni és önmagából tud adni.
No, és akkor vissza is térek Ivan Konsztantyinovics Ajvavoszkijra, az örmény-török származású orosz festőre, aki a 19. századi romantikus tájképfestészet nálunk kevésbé ismert, nagy alakja.
Olyan megszállottsággal festette a tengert, mint száz évvel később Nicholas Roerich a Himalája hegyeit: csaknem 6000 festménye maradt fenn!
Ajvazovszkij Feodoszijában született és ott is halt meg (ez a kikötőváros a hányattatott sorsú Krím félsziget része). Szegény családból származott, de tehetségét hamar elismerték, a szentpétervári akadémián tanulhatott, később pedig rengeteget utazott. Abbáziába kísérte az orosz flottát, járt Franciaországban, Egyiptomban, Törökországban és több alkalommal Olaszországban, majd Feodoszijába vonult vissza, ahol idősebb korára a beteljesült szerelem is megtalálta.

Képein  a romantikára jellemző módon egyesülnek a polaritás széttartó erői. A tenger sokféle arcát mutatja be és nem csak fantasztikus részletgazdagsággal ábrázol - különösen a hullámokat és a fényeket! -, de alaposabban megfigyelve láthatjuk, hogy leggyakrabban a változás pillanatait ragadja meg.
Azért is olyan elevenek és mozgalmasak a képei - még azok is, amelyeken csendes a tenger vagy nyugodt idillt sugároz a táj -, mert Ő mintha felfedezte volna: igazából nincs statikus momentum.
A mégoly' sötét helyzetekben is mozdulnak az erők, fény dereng a horizonton, valami elvész, valami megjelenik... az, ami van, átalakul.
Rajtunk múlik, mi az, amire a figyelmünket irányítjuk. Mit működtetünk, hogyan nyilvánulunk meg, miközben az egész képet befogjuk? :)
Jó kalandozást kívánok a válogatott festményekhez - ez is felér egy meditatív utazással! ;) Ha van kedved, oszd meg a benyomásaid, kíváncsi vagyok, hogy tetszenek!


Hullámok között (1899, Puskinnak dedikálva)



Byron Velencében (ismeretlen dátum)

A Fekete-tenger (1881)

Darial Gorge (1862)

Vihar a Fekete-tengeren (1899)



A kilencedik hullám (1850)

Téli tájkép (1876)

Istanbul (1857)

A Fekete-tenger éjjel (1879)

Kilátás Livadiából (1861)

A végére egy kis bónusz! ;)





© Csendvirágok - https://www.csendviragok.hu

Szerző: N'alika (Kupai Eszter)

Bizonyos jogok fenntartva! A cikk szövege a szerző szellemi tulajdona
A blogbejegyzés belinkelésével szabadon megosztható, más módon felhasználni tilos!

A festményekről készült fotók Ivan Ajvazovszkij örököseinek szellemi tulajdonát képezik.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése