Van az a csók, mit egész életünkkel vágyunk:
Lélek-érintésnek adni földi testet.
Tengervíz könyörög a gyöngynek, törje kagylóhéját,
s a liliom, milyen szenvedéllyel hív egy vad kedvest!
Éjjel kinyitom ablakom és a Holdat kérem,
arca érintse enyém.
Lélegezz belém!
Zárd be a beszéd ajtaját -
nyisd ki a szeretet ablakát!
A Hold sosem az ajtón át érkezik,
mindig az ablakon.
Lélek-érintésnek adni földi testet.
Tengervíz könyörög a gyöngynek, törje kagylóhéját,
s a liliom, milyen szenvedéllyel hív egy vad kedvest!
Éjjel kinyitom ablakom és a Holdat kérem,
arca érintse enyém.
Lélegezz belém!
Zárd be a beszéd ajtaját -
nyisd ki a szeretet ablakát!
A Hold sosem az ajtón át érkezik,
mindig az ablakon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése