Önismeret, művészet, önmegvalósítás. Felszabadító Kreatív írás kurzusok a tudatos, örömteli, alkotó életért.

2020. szeptember 8., kedd

Filmajánló: MULAN (2020)


Vagy-e elég bátor vállalni önmagad?

A nyárutó szuper-hangulatos angol filmje, a Summerland után egy újabb meglepetés (és ismét női rendezőtől): az élőszereplős Mulan nem egy tipikus Disney "ön-remake", hanem izgalmas, több ponton kifejezetten merész és élvezetes feldolgozás! 

Más értelme nincs is egyébként leporolni a klasszikusokat – legyen szó irodalmi műről, animációról vagy bármi másról -, ha csak a pénzszerzés a motiváció, lelketlen (és kellemetlen) iparosmunkák születnek. Az, hogy Niki Caro, A bálnalovas című új-zélandi film rendezője jegyzi a Mulant, biztató előjel volt, aztán, amikor a karantén-helyzet miatt a Disney bejelentette, hogy nem küldi moziba, csak streameli (Amerikában  legalábbis, mert nálunk például bemutatják), valamint elkezdtek érkezni az első lepontozó vélemények, esélyes volt, hogy eltűnik a süllyesztőben. A vegyes fogadtatás – érdekes, de az eredményt látva nem csodálom, hogy inkább a kritikusoknak tetszik, mint a közönségnek – egyik, s talán fő oka az eredetitől való elrugaszkodás. (A másik, és ez tényleg para: Kína. Pont ma olvastam, hogy a Disney azon a területen forgatott, ahol az ujgur átnevelő táborok vannak és a stáblistán köszönetet mondanak a kínai hatóságnak, illetve a főszereplőnek is volt egy támogató gesztusa a kínai rendőrség felé a hongkongi események kapcsán. Messzire visz ez a kérdés, ezért is zárójelben írom csak, de én ebben az esetben inkább a művészetetikai határon belül érzem ezt az alkotást: túl jószándékú és értékes ahhoz, hogy megbélyegezzük.) Ami a ’98-as, már klasszikus rajzfilm átírását illeti, Niki Caro és csapata a történet lényegi mondandóját ragadta meg, igaz musical betétek meg Musu és extra adag bájosság nélkül, de finoman, érzékenyen, ugyanakkor elég progresszíven.



Ha a belső terekben játszódó jelenetek esetlen műviségét sikerült volna elkerülni, a Mulan epikus magasságokba is emelkedhetett volna, így (jobb pillanataiban) csak közelít hozzájuk. Ehhez nyilván az kellett volna, hogy 100%-ig FILMben gondolkodhassanak az alkotók – így, csupa nagy betűvel -, ne csak produkcióban; nem tudom, erre volt-e, van-e egyáltalán valódi esély a mai Disney-nél. A narráció a másik, inkább gyengének mondható pont (maga az elbeszélő hang alkalmazása, ami nem következetes és kiforrott, ezért inkább zavaró, bár tényleg alig van jelen), azonban ezeket a hibákat ellensúlyozza mindaz, amit a sztoriból, mint karakterközpontú fejlődéstörténetből kihoztak. Ennek csak az egyik fele a női emancipáció-történet, ám üdítően erős, főként a Mulan (nem is egészen) ellenpólusaként megjelenő másik női harcos, „boszorkány-varázslónő” figurával és a kettejük közötti dinamikával. Két olyan fordulat is van a filmben, ami ütősre sikerült, ráadásul költőien szép képekkel ábrázolták őket (az egész filmben öröm nézni Mandy Walker operatőri munkáját!), s mindkettőben szerepe van ennek a kettős, „régi és új női” feszültségnek.

A másik szint egyszerűen és univerzálisan az önfelvállalásról szól. Ezért nem a sárkány, hanem a főnix az új Mulan totemállata (segítője), az újjászületés nagy leckéje pedig így szól: 

hajlandó vagy-e felismerni, hogy a létezésnek pont Rád van szüksége, a Te egyéni és egyedi kifejeződésedre? Nem arra, akinek látszani szeretnél, hanem arra, aki valóban vagy! ;)

A szerelmi szál ebben a feldolgozásban értelemszerűen háttérbe szorul (de azért van!), hisz’ a Disney hercegnők kora lejárt. Mulannak elsősorban saját helyét kell megtalálnia, ami – és ebben is nagyon jó a film! – túlmutat nem csak a férfi-női szerepeken (mint a klasszikus mesében), de  a társadalmi rendbe való beilleszkedésen is.  Bár ez is számít, sokkal inkább arról szól a dolog, hogy az ő „chi-je” / energiája a nagy energiarendszer részeként, hogyan tud a legjobban kifejeződni. Ezáltal egyértelműen kap egy spirituális dimenziót is a történet, az pedig különösen szép gondolat, hogy a családi rendszered is önmagadként tudod a legjobban szolgálni. 

Ha csak meg akarunk felelni az előírt erényeknek és alárendelődünk a  hagyomány követésének, nagy valószínűséggel meghazudtoljuk önmagunk. Ha azonban megtörténik a beleállás az erő(nk)be, valódiként, akkor minden a helyére kerül. :)


A Mulan szeptember 10-étől a mozikban , illetve már elérhető az online megosztókon.


**

Mulan (2020)

R: Niki Caro

IMDb adatlap.

Magyar szinkronos előzetes. (Mi feliratosan láttuk a filmet.)


**





Őszi kurzusnaptár és szeptemberi lehetőségek 
(utóbbiak 12-én startolnak, ne maradj le!)



💗



© Csendvirágok - https://www.csendviragok.hu

Szerző: N'alika (Kupai Eszter)

Bizonyos jogok fenntartva! A szöveg a szerző szellemi tulajdona. 
A blogbejegyzés belinkelésével szabadon megosztható, más módon felhasználni tilos!

Az illusztrációként felhasznált fotó hivatalos filmplakát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése