Isszuk a kávénkat, árnyas nyári reggel. A hársfa mintha a karjaiban tartana bennünket, ilyen közelségben még akkor sem volt a természet, amikor a várostól távol, elvonulva éltünk.
Idén nem utaztunk el, de tökéletesen olyan, mintha vakációznánk valahol.
Egy rigócsalád napjait figyeltük az utóbbi időben, most csöndes a fészek. Még azt sem tudjuk, kirepültek vagy kiestek-e a fiókák - az egyiket láttuk egy ágon gubbasztani -, valahogy mégis bizonyosság bennünk a Rend.
Hihetetlen, hogy öt éve itt ez a hatalmas erkély, és csak most jött el az idő, hogy belakjuk! Mintha észre sem vettük volna, milyen lehetőségek vannak épp az orrunk előtt.
Túl gyakran kötött le minket a „majd ha” és a „mi lesz ha?” úgy a világgal, mint Nimród állapotával kapcsolatban.
Ez az ötödik nyár, ami úgy kezdődött, hogy akarjuk Neki a "nagy ugrást", az "igazi" előrelépést. S bár minden alkalommal oda jutottunk, hogy beláttuk, pontosan elég az, ami van, ennyi idő kellett ahhoz, hogy az értelemből érzés, a szellemi felismerésből megélt valóság legyen.
Nimród új szokása mostanában, hogy csak úgy átölel és – a „v” hangot a „h”-hoz és az "f"-hez közel, sajátos stílusban ejtve –, boldogan mondogatja: „itt vagy, itt vagy!”
Bizony, milyen jó, hogy itt vagyunk!
A fejlődés nem ér véget, ha teljes szívvel megszeretjük a jelent. Akkor kezdődik igazán.
**
Kedves Olvasóm! Az Autimesék novellasorozat végéhez értem; az eddigi darabokat itt találod. Visszajelzésed mindig örömmel fogadom.
Köszönöm a sok szépet, amit eddig kaptam; hála, hogy adtak Nektek ezek az írások, és Ti is nekem a figyelmetekkel, soraitokkal!
Ha szeretnél értesülni a friss megjelenésekről, hírlevelemre itt iratkozhatsz fel.
Egy korszakot is zárok most: öt éve tudjuk, hogy Nimród autista, ez a sorozat az ő kisgyerekkorának és autizmussal kapcsolatos első tapasztalatainknak egyfajta megörökítése. Ajánlom minden szülőnek - mindegy, hogy neurotipikus vagy autista, fogyatékosnak vagy ép értelműnek titulált gyermeket nevel-e -, s minden olyan embernek, aki a tudatos önismeret útját járja.
Nimródunk ősszel lesz nyolc éves és épp nyolc szöveg íródott; szeptemberben kezdi az iskolát. Most megyek és megrendelem a tanszereit. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése