2023. január 1., vasárnap

ILYEN VOLT 2022 - ÍGY LÉPEK ÁT 2023-BA

 


2022 számomra egy igen megpróbáló év volt. Sokszor szembesültem váratlan, „ezt nem láttam jönni” típusú történésekkel és ezekben a helyzetekben helyt kellett állnom – a legnagyobb ajándék pedig az volt, hogy Lélekjelenlétben tudtam maradni vagy sikerült abba kerülnöm. Így meg tudtam látni bennük az áldást, s onnantól már minden - elképzeléseket felülmúló módon :) - csodálatossá vált. 


Önismereti feltárulások és magánélet

Eléggé küzdöttem a spirituális egóval. Azzal, hogy a múltban mindig „jól”, „emelkedetten”, „feltétel nélkül szeretően”, mondhatni egy eszmény, egy ideológia szerint tökéletesen akartam csinálni a dolgokat. Ezt az önképet vártam el magamtól és mások is tőlem (nem meglepő módon több olyan emberrel barátkoztam, akik szintén ezt a játékot játszották), s hál’ Istennek nem sikerült megfelelnem sem magamnak, sem nekik. :)

Ennek az egész spirituális megfeleléskényszernek a gyökerei még kisgyerekkoromhoz, a vallásos világképhez, a bűntől, rossztól, bukástól való félelemhez nyúltak vissza. Nagyon hamar elhittem, hogy nem vagyok jó, és hogy nagyon kell tepernem azért, hogy ezt valamiképp’ kompenzálni tudjam. 
A húszas éveim második felétől a spirituális önismeret, a magamra ébredés, a megtisztulás, az Önmagamba való hazaérkezés lett az elsődleges törekvés bennem, és ahogy megtapasztaltam, minden, amibe energiát fektetünk, eredményt hoz. 

Most azonban, egy évtizeddel a mindent új megvilágításba helyező – ahogy az angol mondaná, game changer – spirituális felébredés-élményem után, ismét valamiféle „vedlésben”volt részem. Úgy levetni nagyon elemi beidegződéseket – például ezt az alapvetően női, jókislány-szerepre épülő, vallásos-sprituális tökéletesség eszményt -, hogy nem vonom ki magam a világból (ahogy régen elvonulva, szinte minden korábbi dologra nemet mondva tettem), hogy ezúttal „nem öntöm ki a gyereket a fürdővízzel együtt”, hogy teljesen beleállok és belakom embervoltom, hogy mindenestül igent mondok magamra – hát ez sokkal nehezebbnek bizonyult, mint a megvilágosodás. :)

Azt hiszem, itt az emberlétben az okozza a nehézséget, hogy - bár a vetítés egy nagyon erős késztetésünk, nagyon „adja magát” - mégse vetítgessük a múltat a jelenre (és így a jövőre).
Azért, mert egykor sérültünk, mert bántottuk magunkat, s mert bántottak minket (ezt sem kell elhazudnunk, sőt, erő kell a kimondásához, de szükséges!), ne mondjunk nemet magára a kapcsolódásra. Azért, mert színjáték, őszintétlenség, méltánytalanság volt valahol az életünkben (akár a spiritualitás, akár a család vagy a baráti kapcsolatok területén), ne mondjunk nemet a lényünkben lévő természetes elhivatottságra: a lelkesedésünkre, arra hogy a magunk legjobb módján megéljük ezeket. 

Lehet, hogy egészen más szereplőkkel, új körülményekkel szeretnénk már ezt tenni, de a kulcs, hogy egy új „hogyannal” történjen - úgy, ahogy mi magunk teremtjük, nemcsak reagálunk a régi mintáinkból. 
A különbség „mindössze” annyi, hogy már tudatosak vagyunk, de ez a különbség szavakkal leírhatatlanul magasabb minőséget teremt!



2022-ben többször előfordult, hogy a rengeteg elengedni való között olyasmiket is kukáztam, amiket nem kellett volna, amikkel kapcsolatban „csak” az attitűdöm megváltoztatására volt szükség. Ilyen volt decemberben a szerzői Facebook-oldalam letörlése, majd visszavétele, és ilyen volt egész évben a spiritualitás, mint téma, az erről való beszéd, írás, ha úgy tetszik, a saját, spirituális tanítói aspektusom. 
Ami természetes módon jön belőlem, és csak azért, mert iszonyúan csalódtam abban, amit spiritualitás címén manapság az emberek többsége (különösen a mester-tanítványi struktúra örve alatt) művel, nekem nem kell elszabotálnom magamban ezt a hajlandóságot. 


Tanári hivatásom és munkám

Idén megéltem azt is, hogy újra „csak” tanár, csak írástanár vagyok (elengedve a spirituális önismereti kurzusokat) - persze ezt továbbra is a saját utamon és módomon csináltam, az autentikus önkifejezésben támogatva azokat, akik nálam tanulnak. De alapvetően azzal a szándékkal voltam, s vagyok jelen a Felszabadító Kreatív írás kurzusokkal, hogy jó szövegek, az íróiknak elégedettséget hozó szövegek szülessenek. 
Az egyik legnagyszerűbb élményem a Fantasy, sci-fi és filmnovellaírás online kurzus megalkotása és kétszeri megrendezése volt, de a Történetek anyagának átdolgozását és a többi kurzus megtartását is imádtam.

Izgalmas volt az is, hogy „második ember” lehettem: Io Lélekközpontú öngyógyítás című könyvének megszületését és sikerre vitelét a saját hatáskörömben maradva támogathattam. 
Io könyve és módszere csodálatos, nekem is nagyon sokat segített és segít a mindennapokban. Már annyira szerves része az életünknek és annyira komoly előrelépéseket hozott a családi körben többünknek is, hogy csak áldani tudom. 


Kedvencek a blogról

2022-ben néhány, szívemnek igen kedves új darabbal befejeztem a Zöld láng ciklust és A gyógyulás versei alcímet adtam neki. Megszületett a Hétköznapi misztikus hívószava és számos új verse, többek között a Hónapok haikui sorozat. 
A legtöbbet osztott újabb versem a Megáll, mozdul volt, régiek közül pedig a Szabadon engedő
Szerettem Az Egység meséi vizuális tablóit csinálni (ez volt a Vasárnapi mesék sorozat a Facebookon), felidézni ezeket a történeteket. Azt hiszem az autizmus témájú, A Csillaggyermekek meséje volt a legnépszerűbb, az én személyes kedvencem a novellasorozatból az Újjászületés. :)
Műfordításaim is születtek, ezeket majd fokozatosan teszem fel a blogra, további új dolgokkal együtt.

Az év folyamán letisztultabbá tettem, újraszerkesztettem a blogot. Írtam néhány ütős cikket az Alkotósarokba, és huszonkét hírlevelet, amikbe szintén beletettem apait-anyait. :) 
A nyilvános cikkeim közül az én kedvencem a ciklustudatosságról szóló volt, Ti is nagyon jó visszajelzéseket adtatok erre is, de talán legjobban az őszi neves, karakterépítős bejegyzés mozgatott meg Benneteket.


Kurzusok és vállalkozás

Rengetegen jöttetek kurzusokra, és nagyon elégedett vagyok azzal is, ahogy vezettem őket, meg tényleg olyan csodásak voltak a konzultációink, a Veletek való beszélgetés, a szövegeitekkel való foglalkozás, minden - szóval Ti, és az együttáramlásunk!

Megtisztelve érzem magam és áldottnak abból a szempontból is, hogy gyakorlatilag egy gazdasági válság közepén, egy igen feszítő külvilági környezetben tudok és tudunk anyagilag (is) fejlődni, hogy öt éve így van ez már, de az elmúlt három évben még nagyobb sikertörténet számunkra a vállalkozásunk. 
Ez nem dicsekvés, de büszkeség, és azért is osztom meg, mert megint annak a bizonyítéka, amit feljebb írtam, hogy minden, amibe energiát fektetünk, megtérül, de ha ezt tudatosan tesszük, akkor meg exponenciális a hatás. 


Alkotások, melyek inspiráltak

Film, könyv, zene, képzőművészet: néhány kedvencem 2022-ből. Balról jobbra haladva: CODA (2021), Long Weekend (2021), Az ezüst jégkorcsolya (2020), Andy Weir: A Hail Mary-küldetés (2021), Io: Lélekközpontú öngyógyítás (2022), Réz Anna: Mardos (2022), Rosie Thomas: Lullabies for Parents (2022), Viktor Kalinin orosz festő és Marcin Piwowarski lengyel grafikus munkássága. Tőlük a Pinterest-oldalamra is válogattam képeket, ezt az öt dalt pedig rongyosra hallgattam idén. :)


Zárszó

Nem is tudom, mikor írtam hasonlót ide a blogra. Talán ’18-ban zártam így az évet, aztán ’19-ben volt még valami ilyesmi, de '20 tavaszától már ez az említett vedlés kezdődött el, és biztos, hogy több mindent bontottam le – töröltem mondjuk a blogról meg a szerzői oldalamról -, mint amennyi új posztot feltettem. 
Azt hiszem, a könnyedségről, a kapcsolódásról, meg a könnyed kapcsolódásról is fog szólni az új évem. :)

Ha van kedvetek, szóljatok hozzá akár itt, akár a Csendvirágok Facebook-oldalán a kommentszekcióban! 

A Felszabadító Kreatív írás Facebook-oldalán pedig az (új) év szava kapcsán kérdezlek Titeket, írjatok ott is, kíváncsi vagyok - arra is, milyen évetek volt, meg arra is, milyet szeretnétek! :)

Zárásként azt mondom, amit ott írtam: kívánok Nektek – ahogy magamnak is - az új évvel megújulni tudást, a legigazibb régi vagy új álmaitok megvalósítását, ehhez friss kezdetet és a lehető legtámogatóbb, önmagatokat szerető, becsülő attitűdöt!

Szeretettel:

N’alika


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése