Művészet és önazonosság. Felszabadító Kreatív írás kurzusok az örömteli, tudatos, alkotó életért.

2017. január 30., hétfő

SZÓLÍT A SZÖRNY - Filmajánló és reflexió

Gyönyörű film arról, hogyan éli meg egy 12 éves, érzékeny, „művészlelkű” kisfiú az anyukája elvesztését – számomra néhány (markáns) „hajszál híjánnal”, mert megáll egy ponton.
Vizuálisan lenyűgöző, a forgatókönyv 10 pontos (egyszerre sodró és a részleteket realistán kiemelő – nem csoda, hisz’ a regény társ-írójának munkája!; hasonlóan A szoba című filmhez ki tudták aknázni ezt a nagy lehetőséget), mindemellett a színészi alakítások is nagyon rendben vannak.

Ami bennem egyértelmű hiányérzetet hagyott a filmnél, hogy a misztikum nem tud több lenni, mint az én-tudat (az ego) belső világának kivetülése. Erős emberi érzelmeket látunk – félelem, fájdalom, elfojtás-kitörés, kötődés, bátorság – de az érzelmek tánca csak felszíni játék, amíg nem tudjuk ki az, aki táncol és miért!

Ezt annyi mindenre elmondhatnám, ahol ott a tehetséges alkotó, ott a „szpirit”, mégsem mer továbblátni a kis világa határain, feltenni a nagy kérdéseket és belemenni. Mi a halál? Mi az élet? Mi a lélek? Mik vagyunk? Mi a szeretet (azon túl, hogy kötődöm, ragaszkodom, függök)? Mi van a „kertem végén túl”? A mintáimon, világképemen, szüleimtől-tanáraimtól megörökölt, egy-két kora-kamasz inspirációt még esetleg befogadó készletemen túl?


Azt látom, hogy ez a sok tehetséges alkotó (személyesen is ismerek / ismertem jó párat) nem tud tovább menni, mert a személyiség korlátait elfogadja valóságnak. Ezért például ez a film is (akárcsak Patrick Ness Chaos Walking-regénytrilógiája, de tényleg milliónyi más példát mondhatnék Neil Gaiman-től több mai, zseniális alapokkal bíró sorozatig, zenészig stb.) egy szenvedélyes, szép fuldoklás, némi levegővétellel a végén.

Ha már fantasy, például még A Gyűrűk Ura (könyv és film is) hordoz egy túltekintést, a kozmikus rend tudatát, a transzcendens minőségét, ami egészen máshová emeli.
A Lélek nem a (szükségszerűen!) traumatizált személyiség, hanem az Örökkévaló… csodálatos, amikor egy műalkotáson keresztül át tud ragyogni ez a megértés! S a megértés persze, hogy nem fakadhat másból, mint megélésből...

Mindezzel együtt a sok ponton félreértéssel terhelt, relatív szépségben is lehet gyönyörködni, s vihet közelebb önmagunk megértéséhez - ezért ajánlom ezt a filmet.

Önmagában az, hogy van lehetőségünk alkotni, teremteni, tenni, kifejezni magunkat egy olyan őrületes szabadság, aminek az erejére ráébredve már a sokak által annyira keresett boldogság fele megvolna!
Ha arra is ráébrednének, kik (mik) vagyunk valójában, akkor pedig az Egész. :-)

**

Szólít a szörny (A Monster Calls, 2016)
Rendezte: J.A. Bayona

Nálam: 10/7,5

IMDb

A film előzetesét itt találod.



© Csend-virágok - https://www.csendviragok.hu

Szerző: N'alika (Kupai Eszter)

Bizonyos jogok fenntartva! A szöveg a szerző szellemi tulajdona.
A blogbejegyzés belinkelésével szabadon megosztható, más módon felhasználni tilos!

Az illusztrációként felhasznált fotó a hivatalos filmplakátról való.

2017. január 2., hétfő

KÖSZÖNTŐ - és Sarah tűzvirágai

„A lélekjelenlét az otthonom”- írtam le az imént, s rögtön tudtam: lehetetlenre vállalkoznék, ha meg akarnám örökíteni akár csak egyetlen pillanatnyi csodáját annak, amit a tiszta létezés jelent.
Nem vállalkozom ilyesmire, hisz’ ez badarság volna: mintha csak a végtelen tágasságú teret próbálnám meg apró kartondobozokba csomagolni. Hogy mit teszek akkor? Híradásokat küldök a jelenből.

Megosztom Veled e csend-virágokat, melyek nem az „én csendem”, s nem az „én virágaim”, mégsem mondhatom azt, hogy mindannyiunké. Hisz’ oly’ kevesen merjük érezni, hallani, látni a Valót…

Pedig itt van, s nem csupán körülvesz, hanem legbelülről éltet, mindannyiunkat.

Írom hát a leírhatatlant, azt, ahogyan élem, s amint felvillan a megfoghatatlan, magadra ismerhetsz benne(m).

Szeretettel:

N'alika




A blog illusztrációjaként Sarah Illenberger Flowerwork című sorozatának fotóit a szerző írásos engedélyével használom.

A projektről itt olvashatsz és megnézheted a többi képet!

A választásom okát, s részben a Csend-virágok elnevezés forrását is felismerheted a Felébredés az én illúziójából című könyvben, melyet Kedvesemmel közösen írtunk.

A könyvről itt tudhatsz meg többet.






© Csend-virágok - https://www.csendviragok.hu

Szerző: N'alika (Kupai Eszter)

Bizonyos jogok fenntartva! A cikk szövege a szerző szellemi tulajdona
A blogbejegyzés belinkelésével szabadon megosztható, más módon felhasználni tilos!

A fotó Sarah Illenberger szellemi tulajdonát képezik, forrása az alkotó honlapja.