Önismeret: NYUGVÓPONT (Csendes elmélkedés)

Kora nyári séta a belvárosban. Lépteim monoton ritmusa, szándékolt szándéktalanságom békét teremt. A hétvége csöndjében a gondolatok elcsitulnak, az azonosulás örvényébe vonzó kígyók visszahúzódnak.

Még nem forró a meleg, pedig mindjárt delel a nap. A bőröm leheletnyi szellő simogatja, bizsergeti a hajszálakat a tarkómon.

Lépek és lélegzem.

Milyen sokfélék vagyunk, mennyi világ - mennyi tökéletes lehetőség, hogy tapasztaljunk!

És mekkora áldás, hogy itt vagyok, birtokolva az egyetlent, ami valóban az enyém: tudatosságom, melynek révén minden pillanatban szabadon dönthetek, miként élem meg a forma táncát!

Vasárnapi ebédek illatát érzem. Ablakról ablakra másmilyen ételekről mesélnek, mégis ugyanolyan a kigőzölgésük.

Mosolyogva emlékszem: talán külön asztaloknál ülünk, de egy család vagyunk.

Műfordítás: MIRABAI STARR: BEFELÉ FORDULÁS – A SZEMLÉLŐDŐ ÉLET GYAKORLÁSA (részlet)

A szemlélődő élet körkörös mintázatot követ: éberségünk befelé figyeléshez vezet, a befelé figyelés pedig még több éberséget hív elő.

Talán éppen vacsorát készítesz és kilépsz a konyhakertbe, hogy nyisszants egy kis snidlinget, amikor megpillantod az északi hegyek fölött kikerekedő holdat. Teljes és ragyogó, mint egy várandós nő, aki belülről sugárzik.

Hirtelen úgy érzed, nem bírod elviselni ezt a szépséget. Az olló megáll a kezedben, könny gyűlik a szemed sarkában, majdnem eláll a lélegzeted.

Tekinteted ellágyul, személyes identitásod peremei elolvadnak. Elnyel a hold szíve.

Mindez természetesnek érződik, és sehol máshol nem lennél most szívesebben, mint itt. De pirul a hagyma, úgyhogy visszafordulsz a zöldfűszerekhez, majd bemész. Folytatod a szósz készítését, aztán megterítesz.

Nem ez az első alkalom, hogy eltűntél valami szépben. Tapasztaltad már megfigyelő és tárgy kettősségének feloldódását, amikor a lányod kezét fogtad, miközben életet adott az unokádnak; amikor a haldokló barátod ágyánál a Hashkiveinut énekelted, egy héber imát a békés elalvásért; vagy amikor megadtad magad a szerelmed ajkainak.

Belevesztél már a bánatba, amikor összetört a szíved, aztán úgy érezted, még a vágyat is elveszítetted, hogy valaha újra összerakd magad; később megélted, hogy a halálfélelmed is elveszett.

Rég’ abbahagytad már, hogy mindenáron meg akard mondani, hogyan legyenek a dolgok. Megnyíltál az ismeretlenre.

Ezért van az, hogy a látszólag hétköznapi pillanatok, mint a holdkelték vagy a szerelmeskedések ennyire kikapcsolnak. A fátyol visszahúzódott. Mindent kimeríthetetlenül szentségesnek érzel.

Nem ezt tanították neked gyerekkorodban a templomban. Lelked az élet veszteségeinek kovácsműhelye formálta, a közösség olvasztótégelye galvanizálta, a kapcsolat esője tette termékennyé és a Földanyával megélt intimitás áldotta meg.

Ott pillantottad meg az Isteni arcát, ahol a legkevésbé számítottál rá.

Ezért vonzódsz a szemlélődő élethez és gyakorlod ösztönösen.

Minél többször fordulsz szándékosan befelé, önmagadba, annál több szépség válik elérhetővé számodra.”

In: Mirabai Starr – Wild Mercy: Living the Fierce and Tender Wisdom of the Women Mystics, Sounds True, 2019

Alkotósarok: MIÉRT ÉRDEMES BLOGOT ÍRNI (MÉG 2023-BAN IS)?

Épp egy nagyszabású cikket olvasok, mely a legújabb blogolási trendekről és ingyenes eszközökről szól - jól jön minden plusz anyag a júniusi Blogírás kurzushoz! 

Ennek kapcsán gondolkodtam el, hogy mit jelent nekem a blogolás, és hogy akik rátaláltunk erre a formára, miért tartunk ki, újulunk meg és élvezzük annyira ezt az egészet, rendületlenül. :)

Úgy 17 éve, amikor lelkes blogolvasó, majd lassan egy évtizede blogger is lettem (még nem a Csendvirágokkal), nagyon más volt a médiakörnyezet és úgy általában véve az életünk. Ezt nem csak a korom miatt mondom, bár nyilván van ennek egy generációs vetülete is. Egy biztos: a közösségi média boom-ja, mindenekelőtt a Facebook, de a Twitter, a YouTube, az Instagram és a TikTok (meg még egy sor másik, rövidebb-hosszabb ideig maradó divathullám) nagyon megváltoztatta az online kommunikációt, és mind a befogadói, mind a szövegalkotói szokásainkat.

Viszont blogot írni még ma is menő, sokan olvasunk jelenleg is blogokat, és nem tudom, Te hogy vagy vele, nekem kifejezetten igényem, hogy régi-új kedvenceimet rendszeresen megnézzem / felfedezzem.
Eleve jobban szeretek blogokat olvasni, mint a Facebook-ot görgetni vagy az agyonpolitizált és/vagy elbulvárosított hírportálokat, magazinokat bújni. És picit önző is vagyok, amikor blogíró kurzust indítok, mert szeretnék magyar nyelven is több igényes, klassz tartalmat olvasni, eredeti hangokat hallani. :)

Szerintem ez a 3 legfőbb oka, hogy a blog formának nem csak létjogosultsága, de jelentősége is van manapság:

1.) Értéket teremthetsz vele. 

Ez így nagyon általános és talán fellengzősen is hangzik, mégis így van. Nem pusztán  fogyasztók vagyunk - illetve rajtunk áll, hogy csak azok vagyunk-e vagy ennél többet szeretnénk! 

A fogyasztói mentalitásunkat egyébként érdemes tudatosan górcső alá venni és átalakítani, főleg, ha esetleg azon nyavalygunk, hogy sok olyan hatás ér bennünket, amit üresnek, sekélyesnek vagy manipulatívnak érzünk.

A blog kitűnő platform arra, hogy megmutassuk magunkat.  Elképesztő sokszínűségre ad lehetőséget, és igen tágas út: gyakorlatilag bármiről írhatunk, szinte bármit és szinte bárhogyan kinyilváníthatjuk, ami fontos nekünk.
Persze ez mégsem egészen így működik, vannak trükkök és megfontolni valók, és a kurzuson abban is segítek, hogy az alapjaid tiszták legyenek. Vagyis, hogy rájöjj és ki is tudd fejezni, mi az, amit valójában szeretnél ezzel a formával.

2.) Független lehetsz a segítségével. 

Ezt már első blogom írása idején is éreztem és fontosnak tartottam, amikor még úgy tűnt - akkor csupán az okostelefonok első hulláma köszöntött be, legalábbis Magyarországon -, hogy majd mindannyian nyithatunk egy ablakot a nagyvilágra, mindannyian "csinálhatunk médiát".
Valójában ennél sokkal bonyolultabb, hierarchizáltabb a piaci helyzet, és épp ezért nehezebb is boldogulni benne, mint gondoltuk, főleg a nagy techcégek egyre erősödő uralma idején, mégis, továbbra is óriási lehetőségeket rejt a saját blog!

Ha (csak) a Facebook-oldaladra vagy más közösségi média csatornádra koncentrálsz, teljesen ki vagy szolgáltatva az algoritmusnak, ami kevés embernek jelenít meg, azoknak is csak ideig-óráig. Még egy nap sem telik el, a szuper tartalmad eltűnik a süllyesztőben.
Míg a blogod egyben a védjegyed és a névjegyed - lényegében bármit csinálsz, nem csak, ha író vagy! Ezek az anyagok alakíthatóak, rendezhetőek, kereshetőek és teljesen ingyen vagy fillérekből tartalmilag és formailag is igényes, akár honlapszerű online teret kreálhatsz magadnak. Ami aztán organikusan járja a maga útját és fejlődik, s amit felfedeznek és megszeretnek azok, akiket illet. :)

Az alkotásaimra és a kurzusaimra is sokan találtak rá reklámozás nélkül, "véletlenül", netes böngészés közben. Kaptam ingyen könyveket kiadóktól, amikor recenziókat írtam, csak úgy, mert tetszett, amit írok (és persze jól jött nekik is az organikus reklám), nem is beszélve a vállalkozásomat érintő folyamatos előrelépésekről, amiket jelentős részben a blognak köszönhettem, köszönhetek. 

Igen, bele kell tenni az energiát - és nem feladni az elején, vagy ha szükséges, újrakezdeni 

 -, bele is kell jönni, a kezdeti gyerekbetegségeket túlhaladni, viszont egy idő után sok minden önjáróvá, könnyűvé lesz, miközben élvezed és Téged is inspirál az egész. 
És milyen jó már, hogy bárkit a blogodra irányíthatsz, ami a Te tered a virtuális világban, nem vagy kiszolgáltatva mindenféle más energiáknak, reklámmentes lehetsz... és így tovább!

 

3.) Építkezhetsz és épülhetsz általa. 

Megint csak többféle, sokféle értelemben. Mert ahogyan fejlődsz, úgy fejlődik, alakul (és átalakul) Veled együtt a blogod is. Személyiségfejlesztő hatása is van, mert elköteleződsz valaminek a teremtésére és folyamatosan reflektálhatsz magadra. Magában a blogolásban is fejlődhetsz és rengeteg örömteli kapcsolódásra tehetsz szert.

A blog interakció az olvasóiddal - a kurzuson a célközönséged megtalálásáról is lesz szó, nem csak szó, gyakorlat is ! ;) -, adhatsz vele, kaphatsz általa és bármit szeretnél felépíteni - akár a szerzői reputációd (például íróként, fotósként, vagy bármilyen összművészeti megvalósításban), akár a vállalkozásod, a saját, eredeti kis - vagy nem is olyan kis :) - tered, megteheted.
Ha szívvel-lélekkel és kellő alázattal csinálod, lesznek olvasóid és sok olyan dologgal lepheted meg magad, amire kezdetben nem is számítottál. 

Ha szeretnéd magad jobban beleásni a témába, ha úgy érzed, eljött a Te időd: 

>> Tovább a júniusi Blogírás online kurzushoz!

 

Széppróza: VARÁZSERŐ-NYERŐ MESE - RÉSZLET (Teaidő 4.)

Álmában sem gondolta volna, hogy valami, amit ő csinál, ilyen klasszul sikerülhet és ilyen egyedi módon... egyszerre volt az az érzése, hogy nem látott még hasonlót, és mégis: mintha mindig is lett volna!

—  Azért, mert szeretetből született. – súgta Gréta mama. – Hopsz, elárultam a legnagyobb titkot! – tette hozzá huncutul és megcirógatta Peti arcát.

 —  Gyere, mutatok valamit, ez tetszeni fog!

A kertben egy szép körtefa állt, odavezette Petit. 

—  Nagyon kell figyelni! – suttogta. Becsukta a szemét, majd néhány percnyi csend után megemelte a kötényét – és láss csodát: egy hatalmas, érett körte hullott bele!

Most Peti volt soron. 

— Először tedd föl a kérdést magadban, időszerű-e ez, szeretne-e most a fa gyümölcsöt adni - és figyelj!

Peti, ahogy csöndben, lehunyt szemmel és nyitott tenyérrel állt ott, egyszerre szíve felmelegedését érezte. Mintha kedves-szelíden „igent” dalolt volna neki a fa, s egy röpke pillanattal később, már ott volt a kezében a zamatos körte!

**

A Teaidő a Csendvirágok prózarovata, ahol rövidebb prózáimból olvashatsz, illetve a hosszabb műveimből teszek fel részleteket.

A Varázserő-nyerő mese a Csendvirágok könyvben és itt, a blogon is szerepel.

Ha a teljes történetet olvasnád, itt találod! 

Alább pedig a Csendvirágok kötet, válogatott verseim és novelláim gyűjteménye, melynek megvásárlásával is honorálod és támogatod az alkotómunkám. 

>> Katt ide és máris a Tiéd lehet!

Önismeret: TAPASZTALÁSRÓL, SZERETETRŐL ÉS ÁTMINŐSÜLÉSRŐL, PÜNKÖSDKOR (A folyó / Visszatérés margójára 8.)

 „Amióta az eszemet tudom, ismerem a folyót, talán épp ezért: idő kellett, hogy észrevegyem.”

Több mint másfél évtizede kaptam valahonnan felülről vagy inkább belülről ezt a mondatot, amiből aztán megszületett az első kisregényem.

A folyó / Visszatérés útja – nemcsak a mű megírása, de az utóélete is – kanyargó, meglepetésekkel teli, mély érzelmeket felkavaró és sok szempontból gyógyító volt.

Bár 2009-ben készült el és egy szűkebb baráti kör olvashatta akkor, újraszerkesztett verzióban és e-könyv formájában csak idén tavasszal került a nyilvánosság elé.

A könyv kampányát bő három hónapja, a tavasz előszelével kezdtem (ezen a címkén az összes eddigi bejegyzést megtalálhatod és több részletet is olvashatsz a regényből), és a mai Pünkösd hétfővel értünk el ahhoz az üzenethez, ami talán a legfontosabb valamennyi közül.

Ez pedig arról szól, milyen csodálatos és mennyire szerves, nélkülözhetetlen eleme a létünknek az, hogy tapasztalhatunk!

"Itt vagy és tapasztalsz, hát nem csodás?" - mondja a főszereplő későbbi énje a fiatalabb korinak - és én is csak erre tudnám biztatni, ebben tudnám megerősíteni egykori önmagamat, azt is, aki A folyót megírta. :)

Itt, a földi formaöltésben mindannyian megéljük az elkülönülés illúzióját: kívül keressük azt, ami nem csupán egy velünk, de mi magunk vagyunk.

Tapogatózunk vagy küzdünk érte, tesszük ezt egyre kétségbeesettebben, egyre több fájdalmat okozva magunknak és egymásnak a tudattalan önérvényesítés sokféle útján - a könyv hőse például a szerelem hajszolásán keresztül.

Vágyjuk a feloldódást, a beteljesülést, s erre bizony nem hoz valódi gyógyírt vagy megnyugvást semmilyen gondolat, még a pozitív gondolkodás vagy a spirituális tanítások sem.

Nem elég például tudnunk, hogy a keresés illúzió, csak egyetlen megoldás létezik: tapasztalnunk kell!

Számomra esszenciális felismerés volt, hogy maga a szeretet hív bennünket tapasztalásra: a szeretetnek köszönhetjük, hogy élünk, hogy formát öltöttünk, hogy lehetőségek végtelen sora van bennünk és áll előttünk!

Hogy szabadon barangolhatjuk be belső és külső tájainkat.

Hogy mozdulni, változni, fejlődni vagyunk hivatottak.

Hogy adni, kapni, teremteni, áradni, áramlani, szeretnénk.

Legyen szó bármiről, ha tudatosan megyünk bele a tapasztalásba és éljük meg azt, amit bennünk felhoz és odakint elénk vetít az élet, az végső soron mindig hazavisz bennünket önmagunkba!

Abba a minőségbe, ahol feloldódik a keresés.

Ahol nincs hiány és megbánás.

Ahol minden jól van és minden pillanat tökéletes.

A szeretet forrása vagyunk, csak bele kell merülnünk magunkba – és merítenünk belőle!

Aztán pedig megosztanunk egymással.

Áldott Pünkösdöt és mindennapokat Neked! :)

Szeretettel:

N’alika

**

A folyó / Visszatérés című kisregényt itt vásárolhatod meg

Öröm, ha rátalálsz és ad Neked!

Önismeret: EVEREST (Csendes elmélkedés)

Hegyet mászni sokféle okból lehet, ahogy írni vagy bármi mást csinálni is – én épp ezért sem a hegymászást, sem az írói létet nem emelném piedesztálra.

Nem tudom, Suhajda Szilárdot mi mozgatta. Bármilyen információval rendelkezzünk is erről, az felszíni, mert ez csakis Rá tartozik, az Ő lelkének az ügye.

De talán az egész történet - ami most itt kering a kollektívben és sokunkat megérint – kínál egy másik perspektívát: kérdést vagy kérdéseket, amiket mindenki feltehet magának.

Azt az életet éled, amit tudatosan választottál?

Megteszed, ami Tőled telik?

Ragyogsz benne?

Mert a lehetőség itt van.

Mindig MOST.

Szeretettel kívánom, hogy minél többen éljünk vele! :)

N'alika

Alkotósarok: MILYEN TÍPUSÚ KREATÍV ALKOTÓ VAGY? - AZ ÖNISMERETI TESZT MEGOLDÁSA

Magát az önismereti tesztet itt találod, most pedig jöjjön a megfejtés! Keresd ki és olvasd el a legtöbbször választott betűjeledhez írtakat!

Mit tapasztaltál? Rezonált Veled az eredmény és az üzenet? Örömmel fogadom, ha megosztod! :)

A)  VIZIONÁRIUS – Kövesd a legmerészebb álmaid, mert nagyon messzire visznek!

Ahol más semmit nem vesz észre vagy csupán akadályt lát, számodra lehetőségek sora nyílik, egyszerűen azért, mert képes vagy felismerni őket! 

Talán már kisgyerekkorod óta tapasztalod, hogy lelki szemeid előtt élénk belső képek jelennek meg, és gyakran úgy érzed, a fantáziádnak semmi sem szabhat határt. A megvalósítás terepén azonban nem minden úgy sül el, ahogyan azt kigondoltad. Ha nem jönnek össze a dolgok, nem az a megoldás, hogy hátrálj, sokkal inkább, hogy rugalmas légy! 

Vizionáriusként határozott vezetői potenciállal rendelkezel, ezt a minőséged viszont képes vagy a körülményekkel és más emberekkel együttműködve is megélni. Merj segítséget kérni és kapni, és sokkal könnyebben fogsz tudni teremteni, magad és mások örömére!

B)  VAGABOND – Engedd le a hajad, vesd le a cipőd, alkoss úgy, ahogy neked tetszik – inspirálsz vele!

Elemi szabadságvágy dolgozik benned, néha úgy érzed, minden keretet szét akarsz feszíteni. Csak menj tovább ezen az úton, ha pedig még nem indultál el, akkor ez egy bátorítás: lépj, és mindig alád kerül az út! 

Kísérletezz, keverd a műfajokat, szólalj meg a saját hangodon, légy formabontó és merész, mindegy, ki mit gondol! A világnak szüksége van a különcökre, azokra is, akik fricskát mutatnak, az arcába nevetnek, vagy épp táncolni hívják. Te ilyen művész vagy. 

Senki nem járt még a cipődben, s amikor erre ráérzel, meg tudsz részegülni tőle – időnként azonban nem árt más cipőjét is felpróbálnod, csak, hogy tudd, milyen onnan létezni. A nézőpontváltás képessége segít, hogy még jobb alkotásokat hozhass létre!

C)  ÉRZŐ – Jelenléted gyógyító - tudod, mennyi csodát hozhatsz létre vele?

Kivételes empátiával rendelkezel, amit átokként és áldásként is megélhetsz – de vajon a teremtő potenciálját használod-e már? Képes vagy rá, hogy ezt tudatosan tedd, s ezzel nagy változást hozhatsz!

Megbecsülöd magad, és azt, amit adni tudsz? Kreativitásod olyan, mint egy virágoskert, ha szeretettel gondozod és figyelsz rá, hogy a saját földed is öntözd, folyamatosan fejlődik és örökké terem. 

Alkotói mivoltod arra hivatott, hogy másokat is meghívj a kertedbe, hogy töltődjenek, gyógyuljanak, fejlődjenek. Mi ez, ha nem egy igazi küldetés?

D)  KALANDOR – Felfedezésedre vár az ismeretlen, a közönséged pedig arra, hogy elmeséld nekik!

Úgy érzed, folyton be vagy sózva és menned kell? Hogy máris "indul a küszöbről az út"?Menj csak, és oszd meg a kincseket, amiket útközben találtál! 

A kaland külső és belső utazás egyaránt lehet, s akár mindkettő is; hol ismeretlen tájakat, hol „csak” új megélési módokat rejt. Egy biztos: a valódi, őszinte átadása annak, amit megéltél, téged is és a hallgatóságod is formálja. 

Csodálatos dolog inspirálni másokat, de figyelj arra is, hogy elég időt szánj a pihenésre, a pörgésből való kikapcsolásra. Tényleg megérdemled a Jót, nemcsak kampányszerűen, speciális alkalmakkor, hanem a mindennapok áramában is!

E)  MEGFIGYELŐ – Rendet vágsz a káoszba és új mintáknak adsz formát – felismerésekre sarkallsz!

Pengeaggyal, egyre élesedő tudatossággal és kivételes átlátó képességgel rendelkezel. A letisztultság vonz és szeretnél a dolgok mélyére látni, felszínre hozva azt, ami igaz. 

Nagyon kritikus vagy, mely tulajdonságod alkotásaidban is visszaköszön, de mindig humánum, jobbító szándék vezet. Kritikáddal magadat sem kíméled, s bár a függetlenséged hatalmas erő, időnként érdemes leszállni a parnasszoszi magasságból és könnyedebbnek, lazábbnak lenni! 

Ha meglátásaid szeretettel társítod, ha a gondolatot érzéssel dúsítod, akkor igazán megmozgatod, és nem utolsó sorban fel is emeled a közönséged!

F)  MISZTIKUS – Szeresd bátran az életet és fejezd ki - másokat is szeretni tanítasz vele!

Te aztán nem félsz belemenni a tapasztalatok sűrűjébe! Szenvedélyes vagy, és amit megéltél, magával ragadó módon tudod tolmácsolni. 

Nehézséget az okozhat, ha úgy gondolod, az érzékenységed és odaadásod gyengévé tesz; ha azt hiszed, másmilyennek kellene lenned. Nem kell másnak lenned, pontosan így vagy jó, ahogy vagy! De fontos, hogy tudd, a „világ-szerelmedre” maga a világ sosem fogja a „megfelelő” választ adni, egyszerűen azért, mert az nem kívülről ered. 

Amikor elengeded a külső visszaigazolás kényszerét, és túllépve a múltbeli csalódásokon csak teszed a dolgod, örömöd felragyog és másokban is sokszorozódik.

G)  GÉNIUSZ – Zsenialitásod megállíthatatlan – engedd el az elképzeléseid róla, és szárnyalj a végtelenbe(n)!

Mindig is úgy érezted, hogy valami nagy, valami eredeti megvalósítására vagy hivatott? És mi van, ha ez csak a kezdet és nem egy, hanem meghatározatlan számú „valami” vár rád? Ragaszkodnod egyikhez sem kell, de a saját művészi nagyságod elképzeléséhez sem – mind a „nagynak lenni” kényszerén, mind pedig a „kicsiségtől” való félelmen túl van az, amit keresel! 

Valami nagyon elemire, nagyon valóságosra tapintasz rá, amikor alkotsz és ezt a befogadóid is megérzik. Nehéznek és magányosnak tűnik időnként ez az út, ám igazából sosem vagy egyedül, és azt, amit létre hozol nem magadért, nem másokért, hanem valami sokkal nagyobbért teszed. 

Minél jobban át tudod adni magad, annál könnyebb lesz!

**

Szeretnél még többet megtudni a meghatározó archetípusodról és különleges kreatív írás gyakorlatokat kapni hozzá? 

Kíváncsi vagy, hogyan fejlesztheted, és mit profitálhatsz abból - életben és alkotásban egyaránt ;) - ha megismered a Művész-archetípusok teljes rendszerét?

Vedd meg a kreativitás-ébresztő e-könyvet és munkafüzetet, és vágj bele most! 

>> Katt ide a Művész-archetípusokért!