2018. november 11., vasárnap

Írói kisokos 1.2.: AZ ÖTLETTŐL A MEGVALÓSÍTÁSIG - 10 tipp leendő íróknak - 2. rész



Nagyon örülök, hogy sokan szerettétek, sőt meg is osztottátok a cikksorozat első részét!
Íme, a második fele!
Kívánom, hogy váljék ez is kibontakozásod segítőjévé Lelkedből születő, autentikus utadon!

Nézzük hát tovább az „alapokat”! Írói tippeket sorolok, ám némi fantáziával és rugalmassággal más életterületre is át tudod ültetni, ha Neked épp ott van dolgod! ;)



6.   ÁBRÁZOLÁS – Inkább ábrázolj, mint állíts!

Ha hatásos és élvezetes elbeszélő prózát szeretnél írni, érdemes a közvetlen karakterjellemzés helyett az ábrázolással, például a cselekvések leírásával vagy a dialógusok segítségével bemutatnod a szereplőid.

Tehát nem azt mondod, hogy „X.Y. bátor volt”, hanem egy konkrét élethelyzetet mutatsz be, amelyben ő bátran viselkedett.
Nyilván lehet létjogosultsága a közvetlen jellemzésnek - az arányokat megérzed a gyakorlattal -, összességében mégis inkább az ábrázolásra érdemes törekedni.

"Show, don't tell" - ahogyan az amerikai írás-tanárok fogalmaznak.
A prózád - legyen szó rövidebb novelláról vagy regényről -, attól válik elevenné, ha engeded az olvasót együtt haladni az élménnyel, hogy a jelentés Őbenne születhessen meg.

Mutasd be, amit szeretnél minél érzékletesebben és használd a legkevesebb direkt állítást!


7.  "OFFOLÁS" – Tudj elszakadni attól, amit csinálsz!

Ahogyan az Osho Zen Tarot egyik kártyáján áll:„szökj el a gyárból!” ;)
Alkotni varázslatosan könnyű, ha meg tudod engedni magadnak a teljes nyugalmat, életélvezetet és pihenést. Azaz, ha nem veszed túl komolyan magadat és felismered, ha épp azt csinálod. :)

Kampányszerű „offolások” (kidőlések vagy kényszeres elszigetelődések) helyett inkább figyelj mindig a belső igényeidre!

„Csak lenni” (nem a bambulás, sodródás, pótcselekvés értelmében, hanem tudatosan!) olyan egyszerű, mégis, ebben az erőfeszítés-mentes állapotban ébred fel megannyi ötlet, vízió, alkotások csírái... no és a megvalósításukhoz szükséges tetterő!

Bizony a Felszabadító Kreatív írás kurzusokon lazítani, szemlélődni, elcsendesedni is „tanulunk”!


8.  SZERKEZET – Gyakorlat teszi az építőmestert! 

Ha érzel magadban egy jó történetet, zongorázd végig / próbáld ki ezeket:
•  Írd le a cselekmény ívét! - Honnan, min keresztül és hová szeretnél eljutni?

•  Tömöríts! – Írj minél rövidebb, egy-két mondatos cselekményösszegzést! Ezzel a lényeglátást is gyakorlod és magad számára is egyértelműsíted, hogyan hangzik, amit elmesélnél.

•  Írj kulcsszavakat! – Vedd sorra, milyen gondolati tartalmakat, minőségeket szeretnél kifejezni! Ez a fogalmi felfűzés első körben hasznosabb lehet, mint bármilyen cselekményvázlat!

•  Találd meg a megfelelő műfajt! – Mi passzol a mondandódhoz leginkább? Rengeteg elbeszélő műfaj létezik a mesétől az elbeszélő költeményen át a novelláig, a karcolattól a filmnovellán át a kis- és nagyregényig. Előbb mindenképp érdemes rövidebb műfajokban kipróbálnod magad és edzetten belevágnod a nagyobba!

Motiváld magad! – Haladj lépésről lépésre, gondolkodj projektekben! Adj be pályázatokat, írj blogot, tűzd ki a céljaid és valósítsd is meg! Hajrá! ;)

9.  ÉLETSZERŰSÉG – „Mondana ilyet a valóságban?”

Mi segít abban, hogy realisztikus légy és hiteles benyomást kelts az olvasódban?
•  Szemlélődj! - Tölts időt azzal, hogy egyszerűen, ítélkezés nélkül megfigyeled a körülötted lévő eseményeket, folyamatokat és emberi viselkedéseket! Akár menj el helyekre kifejezetten ezzel a céllal, például ülj le a parkban egy padra!

•  Mélyülj, foglalkozz önismerettel! - Természetesen ugyanennyire fontos, hogy magad felé nyitott légy!
Ha önmagad kíváncsi felfedezője és gyakorlott szemlélője vagy, az rengeteget fogja érlelni az önkifejezésed is! 
•  Törekedj az életszerű megszólalásra! - Ha dialógusokat írsz, mindig tedd fel magadnak a kérdést: valóban mondanának ilyet a szereplőid? Te mondanád? Ismersz olyan embert, aki mondaná? Törekedj rá, hogy életszerűen fogalmazz!

•  Fejleszd a beleérző képességedet! – A kurzusokon is gyakran adok olyan gyakorlatokat, melyekkel a különböző nézőpontokra való ráérzékelést fejlesztheted, de ezzel magadtól is játszhatsz.
Nemrég írtam a Ne hagyj nyomot! című filmről és linkeltem benne a regény írójával készült interjút, ami több szempontból is hasznos útmutatás. Az egyik amit mond, éppen ez: hosszú időt szánt rá, hogy végiggondolja és megfigyelje magában, hogyan érezhetik magukat a szereplői, hogyan reagálnának a különböző helyzetekre, hogyan változnak és így tovább.
Ahogy a nagy színészek közül is többen rávilágítanak: minden hang és karakter bennünk van, csak rá kell figyelnünk és mintegy kihangosítanunk a „szólamait”! 
•  Szánj időt az anyaggyűjtésre és a kutatómunkára! – Bármiből lehet megírásra érdemes sztori - egy saját álomtöredékből vagy egy újsághírből is!
A realisztikusság feltétele a beleérzés mellett, hogy alaposan utánajárj a dolgoknak.
Sokszor a nagy része annak, amit információként kiderítettél (vagy akár Te magad kitaláltál a karaktereid előéletéről) bele sem kerül a kész műbe, mégis érezhető, plusz dimenziót ad hozzá!

Két példa: a feljebb említett regény esetében Peter Rocknak bele kellett ásnia magát az off-grid életmód tanulmányozásába, hogy hitelesen tudja megjeleníteni, hogyan élhettek a szereplői az erdőben, milyen lehetőségeik voltak erre. De a szociális ellátórendszert vagy a háborús veteránok pszichológiai kórtörténetét is ismernie kellett, még ha ezekből csak jelzésértékű dolgokat villantott is fel a könyvében. Még arról is mesél, hogy elolvasott néhány olyan könyvet, melyeket szerinte a főszereplő férfi olvashatott - illetve olvasott volna!
 
A másik: ha kitalálsz egy karaktert (akár novellához, akár regényhez, akár bármihez), nagyon sok oldalról meg kell őt ”interjúvolnod”, hogy hiteles, létező személy benyomását keltse az olvasódban.
Tudd mondjuk még azt is, hogy hogyan issza kávéját! :)

10. ÖNELLENŐRZÉS – Légy az első olvasód!

Lehet, hogy már ösztönösen így csinálod, ha nem, érdemes kipróbálni! Önellenőrzés, önszerkesztés = hangos felolvasás magadnak.

Már Tolkien is így csinálta és valószínűleg még nagyon sokan. (Egyébként Tolkien is, C. S. Lewis is a gyerekeinek kitalált, spontán elmesélt, illetve megírt és felolvasott történetekkel is "gyakorolt", hangolódott a nagy művekre.)
Például Peter Elbow híres írás-instruktor is a legfontosabbak között hangsúlyozza a hangos felolvasást.

Tehát: Legyél az első saját olvasód! 

Figyeld meg a szöveget kicsit kívülre lépve: hogy hangzik?
Elég gördülékeny?
Javíts vagy csiszolj rajta érzésed szerint!
A vélemény-kikérésről, bemutatkozásról és a kritikák kezeléséről egy későbbi bejegyzésben írok majd. UPDATE! Ez a bejegyzés is elkészült, itt találod! 
Ha szeretnél a hasonló cikkekről értesülni, iratkozz fel a hírlevelemre, illetve kedveld és kövesd a Felszabadító Kreatív írás Facebook-oldalát!

**

2018. november 6., kedd

Írói kisokos 1.1.: AZ ÖTLETTŐL A MEGVALÓSÍTÁSIG – 10 tipp leendő íróknak – 1. rész



Ne tévesszen meg a címbeli „leendő” kifejezés: ez az összeállítás épp úgy szól kezdőknek, mint újrakezdőknek vagy épp örök kezdőknek! ;) Utóbbi minőségen azt értem, hogy az ember nem ragad bele egy szerepbe, hanem mindig készen áll másként ránézni a dolgokra és együtt-áramlani az élettel. Ennek igazából több köze van a művészethez, mint az „író” vagy bármely egyéb titulusnak!
A most következő tippeket akkor is érdemes elolvasnod, ha nem az írás a szívszerelmed, hanem valami másban hív a megvalósítás.

A szövegek eredetileg a Felszabadító Kreatív írás Facebook-oldalán jelentek meg, az Írói tippek című sorozat részeként, saját tapasztalataim éppúgy inspirálták őket, mint tanítványaimé és író-társaimé. Az anyag hatalmas, így két részletben fogom megjelentetni. 
Kívánom, hogy használd valódi örömödre! :)

Nézzük hát, mi minden szükséges az írói kibontakozáshoz!


1.  IDŐSZERVEZÉS – Írj rendszeresen, de adj időt magadnak!

Íme, két elengedhetetlenül fontos dolog, ha vágyad, szándékod, terveid vannak az írással!
A rendszeres írásidő

Felsorolni sem lehet, hány alkotó emelte ki ezt a mégoly’ triviálisan hangzó, mégis alapvető dolgot, amikor az írói trükkjeiről kérdezték! Van, aki időbeli vagy terjedelmi határokat szab magának (Thomas Mann minden nap reggel 8 és dél között írt, Stephen King napi 2000 szót javasol, Neil Gaiman pedig hangsúlyozza, hogy a jó író nem csak akkor ír, ha ihlete van, hanem akkor is, ha nincs. :))

Szerintem nem kell kényszeresen ragaszkodni a formákhoz és módszerekhez, a lényeg, hogy rendszeresen csináld! Ez abban is segít, hogy merj „nem tökéletes” lenni, azaz engedd szabadon áramlani, ami Belőled jön és általad kifejeződésre hivatott. (Erre  rá is szoktunk segíteni a kurzusokon!)
Sokszor kell az elhatározás és egyfajta szigor magunkhoz, hogy a számunkra valóban fontos dolgokra koncentráljunk. Az Alkotósarokban több hasznos cikket találsz a halogatás mögötti félelmek és korlátozó tévhitek feloldásához!

•   Elegendő idő az érlelődésre
Bizony, ezt is meg kell engedni, hisz’ van, hogy nagyobb folyamatoknak kell lezajlaniuk. Létezik a dolgoknak egy belső ideje, rendje… az erre való ráérzéshez ezt a bejegyzést is ajánlom!

Még valami: nekem például a rendszerességgel kevésbé volt gondom, azt viszont meg kellett tanulnom, hogyan hallgassak az intuíciómra azzal kapcsolatban, mikor mutatok meg másoknak egy alkotást. Ez már egy következő fázis, amiről egy külön bejegyzésben írok majd!

A lényeg tehát: erőfeszítés ÉS megengedés – de a kettő a jelenlét-teljes alkotásban, a valódi művészetben természetszerűen fel is oldódik! ;)


 2.   BEFOGADÁS – Olvass sokat és légy tudatos befogadó!

Figyeld meg: Mitől működik számodra egy történet? Mi nyűgöz le egy műalkotásban? Kik és miért inspirálnak igazán?

Az olvasás rengeteget ad ahhoz, hogy jól tudj írni. Válj tudatos befogadóvá, hogy alkothass - és alkoss, hogy befogadhass! (A kettő mélyen egy: ugyanabból a forrásból fakad!)

Számomra egyébként a tárgyi tudás vagy az éles megfigyelések csak akkor számítanak bármit, ha őszinte lelkesedéssel párosulnak. (Anélkül rideg-hideg, élettelen matéria az egész, elme-játék csupán.)

Légy tisztában azzal, mi a szándékod az írással! És azzal is, Te mit szeretsz kapni az olvasástól vagy bármitől, amit jó érzéssel fogadsz be!


3.  JEGYZETELÉS – Naplózz, játssz ötletekkel!

Egyszerű, és aki szeret írni, annak lehet, hogy magától is jön, ugyanakkor nem feltétlenül a hagyományos vagy mindennapos naplóírásra gondolok, inkább arra, hogy légy kész lejegyezni az ötleteid és praktikus módon is biztosítsd ennek a módját.

Ha sokat vagy úton, érdemes egy kisméretű füzetet, naplót vagy jegyzettömböt magadnál hordanod, szerintem nagyon más életérzés, mint mondjuk telefonba jegyzetelni.

Jó, ha van egy író-kuckód, mind a kézzel, mind a géppel íráshoz egy klassz helyed, ahol rend van, pont úgy, ahogyan azt Te szereted.
Próbáld ki azt is, milyen amikor eltérő napszakokban, és helyszíneken írsz! Játssz a különböző hatásokkal, díszletekkel!

Amikor a legutóbbi zeneajánlót készítettem a blogra, olvastam egy szuper-kedves és ide is passzoló ötletet. Stevie Nicks (a Fleetwood Mac énekesnője, Amerikában a blues és country műfajban afféle élő legenda) javasolta a HAIM-lányoknak, hogy vezessenek naplót úgy, hogy a jobb kéz felőli lapra írják az aktuális nap történéseit, a bal kéz felőli lapon pedig „poetizálják”azt.

De mondhatjuk így is: lejegyzel benyomásokat, a mellette lévő lapot pedig üresen hagyod, és azon játszol azzal, mit lehet ebből alkotni. Jó, nem? :)


4.  AZ OLVASÓ – Képzeld magad elé / érezd, kinek írsz!

Az egyik leggyakoribb „hiba”, amibe az ember kevésbé gyakorlott íróként beleeshet, ha túlságosan beleragad az én-közlésbe. A másik, meg ha mindenkinek írni akar. :)

Természetes, hogy magunkból indulunk ki és a saját élményeinket, világlátásunkat akarjuk formába önteni, ha azonban nem csak az íróasztalfióknak szeretnénk írni, fontos emlékeznünk rá, hogy minden szöveg egyben párbeszéd is a mindenkori olvasójával!
Persze ez nem jelenti azt, hogy a másik végletet kellene választanod, azaz az olvasónak való megfelelés miatt olyat és úgy írni, ami nem jön Belőled természetesen!

Először is tehát érdemes tudatosítanod, hogy magadnak ÉS másoknak egyaránt írsz!
Alkotóként nem szólhatunk mindenkihez, viszont megtalálhatjuk azokat a befogadókat, akik összhangban vannak azzal, amit adunk.

Több író tanácsolja, hogy képzeld el AZ ideális olvasódat és írj úgy, mintha ott lenne Veled.
A lényeg szerintem, hogy – főleg nagyobb projekteknél, mint amilyen a regényírás vagy egy blog indítása - hangolódj rá azokra, akikhez szólni szeretnél!
Akár meg is határozhatod magadban, hogy érzésed és eddigi tudásod szerint milyenek, milyen tapasztalatok birtokában vannak, miket szeretnek, mire vágynak, mi bennetek a hasonló stb.

S persze maradj nyitott és rugalmas! A művészet nem üzlet, hanem ahogy feljebb is írtam: sokkal inkább együtt-áramlás az élettel! ;)


5.  JÁTÉK – Kalandozz, próbáld ki magad többféle műfajban!

Akkor leled meg igazán az erőd, ha mersz szabadon formát ölteni és formát bontani!
Ez is éppúgy vonatkozik az írásra, mint az életre!

Szuper, ha vannak elképzeléseid és terveid az írással (vagy más egyébbel) kapcsolatban, de még annál is szuperebb, ha nem ragadsz le és mersz kipróbálni minél több dolgot!

Játssz, kalandozz és tedd bele magad mindig teljesen az adott tevékenységbe!

"Nem minden vándor veszik el" - ahogy Tolkien írta A Gyűrűk Urában... sőt!
A kreatív (lét)minőséghez elengedhetetlen, hogy megengedd a spontenaitást, az ismeretlenbe lépést, a misztériumot!

Ahogyan a külső utazások is intenzív élmények lehetnek, a belső utak során is sokféle, új nézőpontból tekinthetsz magadra, s ha alkotsz, különféle formákon keresztül fejeződhetsz ki.

A Felszabadító Kreatív írás online kurzusokon rengeteg inspirációt, gyakorlatot és variációs lehetőséget kapsz, hogy a legjobbat hozd ki magadból - és mindezt élvezettel és könnyedén tehesd!




**

A cikk második részét itt olvashatod!

2018. október 8., hétfő

MIRE JÓ A KREATÍV ÍRÁS? - GYAKORI KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK


Nagy örömömre annyian jelentkeztek - vagy kacérkodtok a jelentkezéssel - és kérdeztek, hogy itt az ideje egy GYIK-nek! 
Ebben a bejegyzésben tehát a Felszabadító Kreatív írással kapcsolatos gyakori kérdéseket fogom összegyűjteni, és természetesen válaszolok is rájuk! :) [UPDATE 2022 áprilisában!]



1.  Mi az a kreatív írás?

A kreatív írás angolszász eredetű, de világszerte létező (gyűjtő)fogalom.
Olyan írástanfolyamokat takar, melyekhez nem szükséges előképzettség, viszont azon az elven alapulnak, hogy az írás és alkotás öröme mindenféle akadémikus tanulmány nélkül is, MINDENKI számára elérhető.
Ezek a kurzusok nem ígérik, hogy író leszel vagy írásból fogsz megélni, nem kapsz plecsnit, mint mondjuk egy OKJ-s képzés végén. 
Viszont a hatásukra felszabadultan alkothatsz, létrehozhatsz bármit, ami Belőled születik, írástechnikát, önismeretet, irodalmat és sok minden egyebet is tanulhatsz, sőt akár még íróvá is válhatsz! ;)

2.  Segít, ha komolyabb szándékaim vannak az írással?

Persze, hogy igen! :) Bár játékosság és könnyedség jellemzi őket és arra bátorítanak, hogy merj megszólalni a saját hangodon, a kreatív írás kurzusokat világszerte (főleg) profik tartják.
Gyakran diplomás tanárok és/vagy írók.

20 éve tanítok; magyar nyelv és irodalommal, valamint filmelmélet-filmtörténettel kezdtem. Most már nem gimnáziumban és nem szaktantárgyi keretek között teszem, de a kurzusaimba beépültek mind a tárgyi ismereteim, mind a pedagógiai, mind pedig a saját írói tapasztalataim.
Az első kreatív írás tanfolyamomat 2009 tavaszán indítottam (akkor még fizikai formában, Budapesten), szépirodalmi és egyéb írói munkásságomba pedig betekinthetsz ezt a blogot olvasva és/vagy megvásárolva a könyveimet!
Online kurzusaimmal az alkotói blokkok feloldásától a műfajismereten és stilisztikán át a kiváló karakterépítésig és a biztos kézzel való történetvezetésig rengeteg dologban tudok Neked segíteni. Mivel sikeres blogot és prosperáló vállalkozást vezetek, még abban is, hogyan találd meg az (olvasó)közönségedet! 

3.  Nem lesz túl nehéz, ha nem annyira az írástanulás, mint inkább az önismeret a célom?

A kurzusokkal az autentikus önkifejezést támogatom, elsősorban az írásművészeten keresztül, de sokan érkeznek hozzám kifejezetten az önismeret szándékával is. A gyakorlatok többszintűek és úgy alakítottam ki őket, hogy mindkét helyzetben sokat adjanak, variációik és mélyítési lehetőségeik miatt pedig kellően rugalmasak.

Ha hív ez a kaland, de úgy érzed, zéró írástapasztalatod van, a kurzusok felét jó szívvel ajánlom így is. (Hogy melyiket igen és melyiket nem, a 8. pont alatt találod!)
A gyakorlatok leírásán keresztül pontos instrukciókat adok és ha igényled, e-mailes konzultáció során segítek.
A tanfolyamok akkor is hasznosak, ha nem az írás a szívszerelmed, hanem a más területen való kiteljesedéshez, vagy általában véve az önbizalom-növeléshez és a felszabadult önkifejezéshez, kommunikációhoz használnád a kreatív írás katalizátorát és eszközeit.


4.  Elég sok a dolgom a mindennapokban. Bírni fogom a tempót? 

Természetesen azt nem tudom megmondani, "bírni fogod-e", mert nagyban függ attól, mik a szándékaid és mennyi energiát teszel bele a kurzusba. Hisz' a gyakorlatok csak ugródeszkák, Te kelted őket életre!

Az időszervezésről, valamint az alkotóerőt korlátozó tévhitekről is több cikket írtam, egy részüket itt, a blogon is megtalálod - nézz körül az Alkotósarokban!

A tempó egyébként tartható, a visszajelzések alapján sokatoknak sikerül, és azt is szoktam mondani, hogy ha a gyakorlatok kb. 2/3-át elvégzed, már tökéletes flow-élményben lehet részed! :)
Viszont egyáltalán nem gond és nem kapsz kevesebbet, ha teljesen önállóan és akár a megadott 3 vagy 4 hetes időtartam többszöröse alatt végzed el a gyakorlatokat!
A kurzus ideje alatt elérhető vagyok e-mailes konzultáció formájában, de az anyagban olyan részletes, könnyen követhető instrukciókat adok, melyek segítségével a konkrét kísérő jelenlétem nélkül is sikeresen be tudod fejezni a tanfolyamot.

 



5.  Pontosan hogyan zajlik az online kurzus?

Modulokba rendezett e-tananyagokat küldök, általában nyomtatható pdf fájlokat és letölthető, mp3 formátumú hanganyagokat. Hetente egy e-mail-t kapsz a szokott időben, 3 vagy 4 héten át. 
Az anyagot a végén akár össze is fűzheted egy munkafüzetté. 

Nem kell tehát fix időpontban online lenned, nincsenek zoomos találkozók, elég ha hetente egyszer letöltöd az anyagot az e-mail fiókodból.
Kérlek ügyelj arra, hogy helyes, valamint megbízhatóan működő e-mail címet adj meg, és ne legyen tele a fiókod, azaz tudj fogadni leveleket, anyagokat. (A citromail és időnként a freemail, indamail esetében szokott gond lenni. A gmail megbízhatóan működik, de az elején érdemes figyelni a Promóciók, Fontos, Friss vagy Spam mappákat is - a Te mailezési szokásaidtól is függ, hová teszi be a rendszer a levelet.)

A jelenleg állandó lehetőségként elérhető Regényírás anyagát viszont nem részletekben, hanem egyben kapod meg, már a jelentkezésed és befizetésed után!

A kurzusokhoz e-mailes konzultáció is tartozik (részletesebben lásd erről a 6. pontot)! 
Annyit jegyzek még meg itt, hogy a konzultáció és minden, a kurzussal kapcsolatos kommunikáció e-mailben zajlik, nem messengeren! Utóbbi tapasztalataim szerint nem alkalmas az elmélyült kommunikációra, és én is jobban tudok figyelni, egyben látom a kurzusokkal kapcsolatos kérdéseket és nem forgácsolom szét az időm-energiám a különböző platformok között.


6.  Ellenőrzöd a feladatokat? 

Nem. Egyrészt a gyakorlatoknak nincs helyes vagy helytelen megoldásuk, másrészt az önállóságra és a függetlenségre is szeretnélek inspirálni Benneteket! :) A Felszabadító Kreatív írás online kurzusok anyagai - lépésről lépésre felépített gyakorlataik révén - könnyen követhetőek és gyakran tartalmaznak önellenőrzési szempontokat is.
Mindemellett a kurzusok teljes időtartama alatt él az e-mail-es konzultáció lehetősége! Ha elakadnál, ha kérdésed merül fel a kurzusanyaggal kapcsolatban (bármilyen jellegű, semmi nem ciki!), vagy ha megosztanál velem valamit, írhatsz nekem és én figyelemmel, Rád hangolt, személyre szabott támogatással válaszolok! 
Az időszakos kurzusaimon mindig van lehetőséged írást is küldeni építő véleményezésre. A kurzus elején meghatározom a maximum terjedelmet és egyéb paramétereket, melyek betartására kérlek - így egyenlő mértékben tudok foglalkozni mindenkivel, aki igényli. 
A tapasztalat az, hogy néhány (irányadóként 4-5) oldalnyi szöveg elég, hogy releváns útmutatást kapj, melynek segítségével egyrészt kijavíthatod az esetleges hibákat és szépen áramló, jól megkomponált, kerek művet hozhatsz létre. Másrészt továbblendülhetsz, tisztán látva, mire érdemes fokozott figyelmet fordítanod és kimunkálnod magadban, hogy egyre jobb lehess. 

7.  Tartasz majd (újra) fizikai programot is?

Még nem tudom, szólok, ha igen. (Itt, a blogon, illetve hírlevélben.) Most nagyon élvezem és az életkörülményeim miatt is ideális
, hogy ezt a formáját találtam meg a tanításnak. (Egy vidéki kisvárosban élünk, és autista gyermeket nevelünk, akivel a kihívásaink nagyjából három neurotipikus gyerkőcével érnek fel. :)) 

Így ráadásul az országból bárhonnan, s még országhatárokon, akár óceánokon túlról is részesei lehettek a Felszabadító Kreatív írás kalandoknak. :)


8.  Hányféle kurzus van és mitől extrák?

Jelenleg öt időszakos tanfolyamot tartok és egy állandó lehetőségre jöhetsz. Mutatom őket!
  • Felszabadító 
  • Történetek  
  • Gyógyító mese- és haiku-írás  
  • Fantasy, sci-fi és filmnovellaírás
  • A novellaírás művészete*
  • Regényírás* 

2022 tavaszától (ismét csak) havi egy kurzust hirdetek meg. A változtatás jogát természetesen fenntartom, de igyekszem legalább négy hónapra előre érvényes menetrendet adni!

Mindegyik kurzus különleges, mert másra irányulnak, a gyakorlatok teljesen egyediek, s bár nagyon sok írásmesterségbeli fogást sajátíthatsz el, a non plus ultra az a szellemi és spirituális dimenzió, amivel az önismereti úton - minden írástechnikai tudást felülmúlóan - ajándékozhatnak meg. 
Vagyis Te magadat, velük! :)

* A kurzusoknak a szó szoros értelmében nincs előfeltételük, de a csillaggal megjelöltek esetében azt javaslatom, ezekbe csak akkor vágj bele, ha már nem érzel magadban jelentősebb blokkot az írás kapcsán, illetve egyszerű elbeszéléseket, kerek történeteket fel tudsz építeni - így lesz sikered! Ha az említett dolgokban nehézségeid vagy hiányosságaid vannak, gyere előbb egy másik, az igényeidhez jobban passzoló kurzusra!
A kurzusnaptárban láthatod a tanfolyamok rövid leírásait, de ha a a döntésben szeretnél további segítséget kapni, keress bátran!





9.  Melyik kurzus a nekem való? Hogyan válasszak programot / milyen sorrendben csináljam meg őket?

Olvasd el az aktuális menetrendet (a leírásokat), hangolódj rájuk és válassz! 
Az az izgi, hogy alapvetően nem szintek vannak, hanem témák. Bármelyiket megcsinálhatod és akár mindegyiket is, (szinte) bármilyen sorrendben, de vedd azért figyelembe, amit a 8. pontban írtam - a jelenleg futó hat kurzus közül kettőhöz szükséges már némi írástapasztalat!

A kurzusok között nincsenek átfedések (legfeljebb egy-egy jolly joker gyakorlat tűnik fel több helyen). Garantáltan nem fogsz unatkozni, ha mindre benevezel - és rengeteget változol, bontakozol! 
Nem tanfolyam ugyan, de egy "instant" kreativitásbeindító, egyfajta minikurzus a Művész-archetípusok című e-book és munkafüzet - ezt akár jártál már hozzám, akár nem, ajánlom figyelmedbe, sokat adhat! ;)


10.  Milyen korosztálynak ajánlod a kurzusokat?

Elsősorban felnőtteknek, de intellektuálisan érettebb kamaszoknak is, adott esetben  akár már 13-14 éves kortól. Ha kiskorút (18 év alattit) íratsz be vagy 18 év alatt jelentkezel, mindenképp egyeztessünk előtte! 

Felső korhatár nincs! :) Ne aggódj, eddig 12-től  72 éves korig mindenféle korosztályból végigcsinálták már a kurzusaimat, pozitív visszajelzéseket adva.


11. Nem lehet dátumtól függetlenül is megvásárolni az anyagokat?

Nem, kivéve a Regényírást.

Ha épp nincs meghirdetve olyan kurzus, amilyet szeretnél, várnod kell rá - de kérdezhetsz tőlem privátban, illetve "leadhatod az igényed"! Utóbbit figyelembe veszem az új naptár tervezésekor is.


12. Vállalsz-e egyéni írás coachingot / mentorálást?

Jó ideje nem. A kurzusok keretében adok segítséget. Ha fejlődni szeretnél és ehhez az én iránymutatásom, emberi és szakmai támogatásom vennéd igénybe, gyere akár több kurzusra is!





13. Mire jó ez az egész, mit kezdek majd az itt tanultakkal?

Ezt Neked kell érezned. Rengeteg különféle cél, szándék és továbblépési lehetőség van; könnyen lehet, hogy olyasmi születik vagy olyan új irányok jelennek meg Benned a kurzuson, melyek felülmúlják az előzetes elképzeléseidet. 

Az Alkotósarokban, tartalmas hírleveleimben és a kurzusok Facebook-oldalán számos inspirációt osztok meg. 

Nem utolsó sorban pedig ajánlom figyelmedbe azokat a beszámolókat, melyeket a kurzusok résztvevői írtak arról, mit kaptak - itt találod őket!


14. Hogy kell kiejteni a neved és mit jelent?

Nálikának kell ejteni. Egy meditációban érkezett hozzám, afféle léleknév. Már hét éve használom, nemcsak szerzői névként, de tanárként is és a magánéletben is. A polgári nevem egy szükséges azonosító, ami már kevésbé önazonos számomra, így ha kapcsolódni szeretnél hozzám, kérlek, Te is a N'alika megszólítást használd! (Én is megkérdezem egyébként a jelentkezésnél és a feliratkozásnál, hogy hogy szólíthatlak, számomra az a természetes, ha megtiszteljük egymást! ;) S itt mondom azt is, hogy bármilyen korú és nemű vagy, tegeződjünk!)

A név kapcsán azt még elárulom, hogy - mint később megtudtam - aposztróf nélküli formájában van egy ilyen szanszkrit szó, a jelentése pedig lótusz, illetve a lótusz szára. Ez köti össze a virágot a gyökerével. :)


Remélem, minden kérdésedre választ kaptál! Ha valamire mégsem, írj bátran a Kapcsolat menüben található e-mail címemre!

2018. június 22., péntek

Az Egység meséi 10.: SZENT IVÁN-ÉJ – A Vándor meséje



A titokzatos Vándor a városból menekül el, torkig van az emberekkel és azzal, ahogyan köztük kell élnie. Az út váratlan meglepetéseket tartogat. A nagy erdő mágnesként vonzza, bár arra, ami ott vár rá nem készült fel.

A tizedik novella becsült olvasási ideje 10 perc.

Ha szeretnél képi inspirációt is, fedezd fel a történethez készült Pinterest-táblát!

 

Hajnalban indult útnak. A tikkasztó nyári hőségben, egy újabb álmatlan forgolódással töltött éjszaka után végre megérkezett a vihar. Olyan volt, mint egy újraélesztés az égből. Mintha egy láthatatlan, mégis kézzelfoghatóvá vált erő felrázná a mesterséges kómából, melybe magát helyezte, mélyen elrejtőzve a temérdek érzés és gondolat elől, melyek puszta létét elviselhetetlennek tartotta.

Tudta, hogy lépése mások számára menekülésnek hat majd, sőt ő maga is annak tekintette. Épp úgy taszította az emberek gyarlósága, mint a sajátja.
Pedig csak kis megalkuvásokkal kezdődött, amolyan szükséges kompromisszumokkal, amiket a létfenntartást szolgáló pénz és az ahhoz szükséges munka miatt mindenki megtenni kényszerül.
Egy idő után azonban tarthatatlanná vált a helyzet: mintha a rendszer rabszolgájaként egyszerre kellett volna leigáznia önnön lelkét és másokét. Megcsömörlött.


Az éledező reggel első hangjaira hagyta maga mögött a várost, azzal az érthetetlen bizonyossággal, hogy soha többé nem lesz része az ismerős zsibongásnak.
A mindennapos rutin, a beinduló forgalom zaja, az öltönyével együtt magára erőltetett, örökké kényelmetlen szerep, az öntudatlan, hangyaszerű igyekvés valami felé, hogy aztán az égvilágon semmi ne történjen, s ő unottan omoljon elegáns legénylakásának cellájában a tömeges magány kábultságába: mindez már most egy előző élet homályos emlékképének tetszett.

Nem tudta, hová tart, sem azt, mit eszik majd, talán ha háromnapi élelem lapult a hátizsákjában egy váltás ruha mellet. Ingóságait nem vitte magával és nem volt kitől elbúcsúznia. Szülei meghaltak, szerelme hosszú ideje nem akadt, sosem mondta ki, de tulajdonképpen már lemondott arról, hogy valakivel megossza az életét. 
Kapcsolataiban kimért közönnyel vagy jól megfontolt célzással odavetett kedvességgel érte el, amire szüksége volt, a valódi figyelem és szeretet csak akadályozták volna.

Most ment, egyéb támpont híján azzal az egyetlen, de határozott szándékkal, hogy lesz, ami lesz, továbbáll innen. Mint mindig, amikor nem foglalta le agyát munkával, videojátékokkal vagy a neten való szörfözéssel, kénytelen volt a benne zakatoló műsorra figyelni. Ezúttal a szokásosnál tovább tartott, hisz’ már órák óta baktatott. Nem is tűnt olyan kibírhatatlannak, legalább elfedte szíve sajgását. Még nem állt készen, hogy szembenézzen vele.
Az időközben megszelídült eső cseppjei simogatták arcát és vállát, a szürkésbarna égbolt mintha kissé felderült volna. Sóhajtott. Vajon merre vezeti az út?


Harmadnapon, a várostól már jókora távolságra, a sokadik falu határában gyümölcsszedő munkásokkal találkozott. Talán ennyi hallgatás is feszítőnek bizonyult számára, talán máris hiányzott neki az emberi szó, mindenesetre beszédbe elegyedett velük.
Idén hamar megérett a barack, máris késésben vannak a szürettel - tudta meg, s úgy döntött, besegít nekik. Valami ösztönös, magától értetődő érzéssel jött a kapcsolódás, a munkát pedig most először, hogy nem az „övé” volt, szinte élvezte, sem a meleg, sem a társaság nem zavarta.

Egész álló nap dolgoztak, közben nem is kívánt mást, csak a friss, lédús őszi barackot ette, a délután végére pedig természetesnek tűnt, hogy enged a meghívásnak és velük marad estére.
Együtt zötykölődtek be a faluba, elhelyezték az utolsó fuvar betakarított gyümölcsöt, aztán alkalmi vendéglátójánál, egy szűkszavú, de jóindulatú, napcserzette bőrű ácsnál lezuhanyozott.
Kimosta ruháját, tisztát váltott, majd csatlakozott az asszonyokkal és gyermekekkel kiegészült kinti társasághoz.

Mintha valami réges-régi történetbe érkezett volna, amiről már azt sejtette, kihalt a világból, most mégis valóságosnak tetszett! Tüzet raktak a nyári égbolt alatt, vacsoráztak és kedélyesen beszélgettek. Parázson sült, széntől kormos krumplit és nyársról csöpögő szalonnazsíros kenyeret evett hagymával, s bár általában nagyon kritikus volt az emberekkel, most azt vette észre, hogy elégedetlenség helyett könnyed mosollyal figyeli őket.
Egyszerű boldogság parányi szikrája kezdett növekedni a mellkasában. Jól mulatott, de hiába kínálták a falubeliek közül többen is szállással a szimpatikus vándort, ő inkább mindent megköszönve a csillagok alatt tért nyugovóra.

Korán kelt, érezte, hogy nincs maradása, szomorúság és nyugtalanság különös keverékével hagyta el a falut az első narancsszín reggeli fényeknél.

Újabb háromnapi zarándoklás után ért az erdő szélére. Meglepetésére szinte mágneses erővel hívta a vadon. Mihez fog ott kezdeni, egyáltalán mit keres, fogalma sem volt.

Nehezen kapta el a ritmust, úgy tűnt végleg el is vétette. Amikor a gyerekkorát idéző, első pillanatban örömmel üdvözölt vízmosáson gázolt át, tüskés indák akadtak belé, karját-arcát megvágták, ő pedig hangosan szitkozódott. Még a madarak hangja is kaotikus csörömpölésnek tűnt, a természet idilljének nyoma sem volt.

Később már nem csak barátságtalannak találta a közeget, hanem kifejezetten ellenségesnek. Nem lelt ösvényt, és már túlságosan mélyen járt az erdőben, hogy visszaforduljon. Csak ment, mint a veszett vad, azzal az egyre erősödő tudattal, hogy bizony nincs más választása, itt kell éjszakáznia.
Mire ráesteledett, sikerült egy úgy-ahogy megfelelőnek tűnő tisztást találnia, de a rémület addigra teljesen úrrá lett rajta.

Mitől fél annyira? – rázta meg magát. Hisz’ napok óta falvak, szántóföldek és kisebb erdőségek mellett gyalogol, a szabad ég alatt éjszakázik és bárki ráronthat, kirabolhatja. Jobban ijeszti az erdő ereje, mint az emberek fenyegetése?

Nem tudott elaludni, minden apró zajra, távoli vadcsörtetésre felriadt, még a tücsökciripelés is zavarta. Felült, szemlélődött, lazítani próbált szorongásán. A fák sziluettje tiszta csillagfénnyel ragyogó égboltot és finom ezüst holdkorongot tárt elé, az élénk nyári éjben szentjánosbogarak járták táncukat. Ahogy figyelmesen fürkészte az égboltot, még egy hullócsillagot is látott. Valami határtalan, megértő kedvesség sugárzott mindenből. Ekkor rájött, hogy a nyugtalanság, ami tüskeként szúrta, nem volt más, mint saját maga. Amilyen messzire vissza tudott emlékezni, mindig nehéz volt elviselnie önnön társaságát, s az évek során egyre bírhatatlanabb lett.

De most, ebben a minden látszaton és kényelmetlen gondolaton túl is oly’ áldásos nyáréjszakában úgy döntött, nem áll meg az ismerős küszöbön, kivert kutyaként gubbasztva a saját háza táján. Itt marad az erdőben, szembenéz magával, találjon bármit, de nem megy tovább, amíg meg nem könnyűl. Ha nem megy, hát jöjjön a halál!
Sosem érzett még ehhez fogható elszántságot! Egészen felvillanyozta, de ez már nem a korábbi zaklatott vibrálás volt, hanem a minden idegszálában ott lakozó éber készenlét.

Virradatra azért újra tapasztalta a nehézség visszatértét, de nem adta fel. Napközben az erdőben barangolt, felfedezte zugait. Ahogy telt az idő, egyre otthonosabbá vált számára. Már meg tudta különböztetni az erdő hangjait, és az egyes madarak csiripelését is. Gyönyörűséggel érintette a smaragdzöld fényű puha mohát, rácsodálkozott az apró gombákra, a kemény páncélú bogarakra, és ha nyulat vagy őzet látott. Forrásvizet ivott, szedret és faepret evett.

„Mindennek helye és ideje van, minden épp így jó” – gondolta egyik reggel. Ahogy napközben egyre inkább megszerette az erdőt, éjjel saját démonjaival barátkozott.
Jött sorra a veszteség, a kudarc, a szégyen, a megbánás, a bűntudat… gyakran, oly’ éles fájdalommal, mintha kígyó mart volna belé. A kiváltó történések távolinak tetszettek, de az érzések cseppet sem voltak múltbeliek. Néha szinte letaglózták.

Egyik éjjel olyan mélyre ment saját ingoványában, amennyire csak tudott. Úgy érezte, az erők szétfeszítik, ő mégsem állt meg, hagyta, hogy a gondolatok és érzések jöjjenek és menjenek. Rendületlenül figyelte őket, teljes nyitottsággal arra, ami következik.
Mint egy felajzott húr, szétpattanni készült… Már nem tudott többé ellenállni.

Egy pillanatra átfutott rajta, hogy bizony mindjárt meghal. De ez a valami, amivel korábban magát azonosította - a temérdek emlékkel, szokással és rá jellemző tulajdonsággal - akár egy élet álma egyszer csak kiengedett.

A tudata mélyén lehorgonyzott, s mindent betöltő képzelet-lufi felrobbant.
A megfoghatatlan feszülés, mely sosem hagyta magát és a világot akként lenni, amilyen valójában volt, eleresztette.

Csend maradt a helyén. Békés, megengedő elfogadás.


Az erdő rejtelmes harmóniája táplálta és gyógyította meg, vagy ő saját magát? Mindegy volt! Ahogyan az égre nézett, azt látta, hogy csillagokkal pettyezett búrája a legszeretőbb erőként borul felé, alatta a föld ugyanez a megtartó erő volt… s ő?

Mint kiszabadult szellem a palackból, tudata túlterjedt a testén… mindennek a része volt és minden ő maga volt! Énjéhez való kötődésével együtt megszűnt a gondolatok zakatolása… végtelen csend lett belül… s kívül élet. Öröm.

Körbenézett és a távoli horizonton, valamelyik faluból Szent Iván-éji tüzet látott.
Ó, milyen rég’ megkapta már a létezés ajándékát, mégis, csak most bontotta ki a csomagot!

Tudta, hogy holnap tovább indul, új emberként, s egy új élet felé.


**

Ha tetszett, amit olvastál, nagyon örülök a visszajelzésednek!

Facebook-oldalamat itt követheted.

Hírlevelemre itt iratkozhatsz fel!


Megjelent Csendvirágok című verses-novellás kötetem! 



Itt olvashatsz róla, és meg is vásárolhatod!


2018. május 25., péntek

Adatvédelmi és jogi nyilatkozat


A Csendvirágok blog üzemeltetője a Google Inc. produktuma, a Blogger.com. Amikor először felkeresed a blogot - illetve minden alkalommal, amikor frissítéseket kell közzétenniük -, megkapod és elfogadhatod kibővített Cookie-szabályzatukat, melyben tájékoztatnak az adatkezelési eljárásokról.

Az oldal szerzője és az oldalhoz kapcsolódó vállalkozás képviselője, egyben a vállalkozáshoz tartozó adatkezelés felelőse én vagyok:
Kupai Eszter, KATA alanyi adómentes egyéni vállalkozó (fő tevékenységi körök: írói és művészeti tevékenység, máshová nem sorolt oktatás, máshová nem sorolt személyi szolgáltatás, szaktanári középiskolai tanári tevékenység, könyvkiadás és –terjesztés)

Székhely és levelezési cím: 7400 Kaposvár, Ady Endre utca 11. 2/3. Kamara: SKIK Kaposvár
E-mail cím: kupai.eszter[kukac]gmail[pont]com, csendviragok[kukac]gmail[pont]com
Honlap: https://www.csendviragok.hu
Adószám: 67601354-1-34

Kétféle módon gyűjthetek Rólad személyes adatot:


1.) Hírlevél feliratkozás – a MailChimp.com -on keresztül.

Csak az e-mail címed és az általad megadott nevet (keresztnév, becenév vagy ahogyan szólíthatlak) kérem.

A feliratkozással hozzájárulsz, hogy az általad megadott e-mail címre hírlevelet, hirdetést és promóciót küldjek. A hírlevélről bármikor leiratkozhatsz az aktuális e-mail élőláb részén található „itt leiratkozhatsz” linkre kattintva. Innentől fogva az adataid törlésre kerülnek, és nem küldök több hírlevelet.


2.) Számlázással kapcsolatos adatok – szintén a MailChimp.com-on, illetve a Wordpress.com űrlapján vagy adott esetben e-mail-en keresztül gyűjtve, illetve nálam Clear Admin elektronikus számlázó rendszerben elektronikusan tárolva.

Amennyiben feliratkozol egy online kurzusra vagy kiadványaim közül vásárolsz, a számlázás miatt szükségem van két személyes adatodra: a teljes nevedre és a számlázási címedre.
A számlát alap esetben elektronikusan, pdf formátumban állítom ki és küldöm el. 

A számlázás miatt szükséges személyes adatokat a jogszabályi háttérnek megfelelően 10 évig kell megőriznem.

Az adataidat semmilyen körülmények között nem adom ki harmadik félnek!


Tájékoztatlak továbbá, hogy a hatályos adatvédelmi törvények értelmében a személyes adataid kezelésével kapcsolatban bizonyos jogokkal rendelkezel. Ilyen jog a tájékoztatás, a helyesbítés,  a törlés, a betekintés, és a tiltakozás az adatkezelés ellen (olyan adatkezelés esetén, amikor az adatkezelés alapja a hozzájárulás).
Ezekről a jogokról bővebben itt olvashatsz: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról.

Amennyiben bármelyik fenti jogoddal élni szeretnél, ezt e-mailben kérheted tőlem, és legkésőbb 15 napon belül intézkedem.

Ha további kérdésed van az adatkezeléssel kapcsolatban, fordulj hozzám bizalommal - elérhetőségeimen megtalálsz!

Ha jogsértést tapasztalnál jogorvoslatért  a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhatsz (székhely: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c., postacím: 1530 Budapest, Pf. 5., telefon: 06 -1- 391-1400, e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu) vagy a lakóhelyed, illetve tartózkodási helyed szerint illetékes Törvényszékhez.


Üdvözlettel:

Kupai Eszter (N'alika), Csendvirágok

Kaposvár, 2018. május 25.


Az adatvédelmi nyilatkozatot mindig megtalálod a blogon a jobb oldali sáv alján, valamint a kurzusokra való feliratkozás űrlapján!


2018. március 20., kedd

Alkotósarok: A 7 LEGGYAKORIBB TÉVHIT AZ ALKOTÁSRÓL - ÉS A FELOLD(ÓD)ÁSUK


Írói blokk, alkotói válság, „üres lap szindróma”... sokkal inkább: önkorlátozó minták! Melyek azok a hitek, hitrendszerek, melyek az önbizalom és önértékelés nehézségeit, kreatív erőink elakadását okozzák? És a lényeg: hogyan léphetünk tovább rajtuk?

Meghatározó múltbeli tapasztalom, hogy mennék előre, de mintha belülről visszatartana valami.
Kamaszkoromig imádtam írni, aztán bő tíz évre abbahagytam (csak az egyetemen kötelező esszéket és szakdolgozatokat írtam - egyébként egyre lelkesebben -, fiatal tanárként pedig a diákjaimnak segítettem). Majd nagyjából tizenkét évvel ezelőtt [a cikk írása óta négy év eltelt, szóval tizenhat :)] úgy döntöttem, kibontom magam a masszív leblokkoltságból.

Érdekes volt, mert ez az alkotói krízis nálam elsősorban a magánéleti nehézségekben ütközött ki. Magyarán nem úgy gondoltam magamra, mint akinek írni vagy alkotnia kellene, de nem csinálja. Csak azt éreztem, hogy valami feszít belül, valami kifejezésre, elkezdésre törekedne bennem, de nem megy, nem érzem magam késznek rá.

Belevágni nem volt könnyű, mert a komfortzónából való kilépés sosem az, az ismeretlen mindig ijesztő. A magamba fektetett munkának azonban nagyon hamar el kezdett realizálódni az eredménye és olyan dolgokat hozott, melyek messze felülmúlták az elképzeléseimet!
Újra írtam, megszülettek első novelláim, elbeszéléseim, majd a kisregényem, később a blogjaim, honlapjaim, melyeken publikálni kezdtem. Emellett számos más művészeti ágban is kipróbáltam magam a selyemfestéstől a rajzoláson át a táncig (éveken át csináltam mindegyiket). A barátaimmal közösen Együtt Utazók Alkotói Műhelye néven alapítványt hoztunk létre, később egyedül is vállalkozásba fogtam, ez volt a Belső Forrás.

Aztán megismertem a párom (azóta férjem és gyermekem édesapja) és - számos más közös alkotás mellett - könyvet írtunk együtt. Majd 2017-ben megszületett a Csendvirágok blog, melynek alkotásai olyan könnyedén gördülnek, mint korábban semmi soha... :) ...és így tovább. [Azóta már az első Csendvirágok kötet és a Művész-archetípusok is megjelent!]
Azért meséltem ezt el, mert éppen ezek miatt a megélések miatt tudok segíteni Neked, hogy belekezdj, amibe igazán szeretnél. Ha úgy tetszik, megszüless (újjászüless) alkotóként, vagy továbblépj, ha úgy érzed, megrekedtél valahol.

 

Ebben a bejegyzésben azokat a tévhiteket szedtem össze, melyeket saját tapasztalataimból és mások alkotói útját  támogatva megfigyeltem. 

Lássuk hát, milyen gondolatok akadályoznak bennünket leginkább a szabad önkifejezésben - és hogyan oldhatók fel! 
Vagy inkább: oldódnak fel, mintegy maguktól, a gyakorlatban - mert ha beindul a flow, akkor már olyan könnyedén és örömmel megy minden! Ám ehhez mi kellünk! ;)




1.) „Zseninek kell lennem, hogy csináljam.”

A leggyakoribb önkorlátozó gondolatminta – egész gondolatkör vagy hitrendszer – nem meglepő módon arról szól, hogy nem tartjuk magunkat "elég jónak".
Az önleértékelés jelentősége és mértéke nagyon sokáig tudattalan, egészen addig, míg el nem kezdjük megfigyelni és leleplezni - a gyakorlatban!

Valójában az ego a komfortzónában maradáshoz talál egy jó érvet magának (ne feledjük, hogy a kellemetlen, a fájdalmas, a hiányos is lehet komfortzóna, sőt nagyon gyakran az is - a lényeg, hogy ismerős, megszokott legyen!) Magyarán azért nem mozdulsz tovább, mert elhitted, hogy ez Neked úgy sem sikerülhet. Úgy gondolod, az, amit szeretnél, csak kevesek kiváltsága.

Valójában ez egy kollektív hitrendszerből fakad, mert a társdalom számára a lelkük hangját követő, alkotó egyéniségek borítják a status quo-t, azaz a bevált mintákat! Hisz' ha az ember nem áll be a sorba, nem irányítható.
A feloldás: Egyrészt nézd meg őszintén ezt a „zseni” és „tehetség” dolgot! Címkék, melyeket számos esetben utólag, a haláluk után osztanak ki az alkotókra. Másrészt a művészi önkifejezés hajtóereje nem a valakivé válni akarás szándéka, hanem a Lélek öröme! Ha ezt, a tiszta lelkesedést felleled önmagadban és ebből cselekszel, semmi nem állíthat meg, hogy boldog és szabad életet élj! [UPDATE! Ajánlom a Művész-archetíusok e-bookot és munkafüzetet, melyben a Géniusz aspektusával is utazunk! ;)]

 

2.) „Ha belekezdek, tuti felkopik az állam, mert ebből nem lehet megélni.”

Az egzisztenciális félelem elég meghatározó visszatartó erő tud lenni, és annál inkább az, minél többen azonosulnak vele tudattalanul.
Neveltetésünktől, szűkebb családi és társadalmi környezetünktől nagyban függ, mit sajátítottunk el ezzel kapcsolatban, de hasonlóan ahhoz, amit az előző hiedelemnél leírtam, érdemes belátni, hogy ez is csak egy gondolat, aminek épp az ágyaz meg a fizikai valóságban, hogy a legtöbb ember szentírásként tekint rá.
Szerencsére sokan vannak olyanok is, akik még a saját félelmeiken is túlragyogva merik követni, amire belülről inspirációt éreznek.
A feloldás: Ha ezt a kihívást tapasztalod, érdemes lehet megkeresni és megtalálni a számodra pozitív példákat, olyanokat, akik ennek a tézisnek az ellenkezőjét bizonyították. Persze, könnyebb lenne művészként (vagy életművészként) boldogulni, ha a családból lennének ilyen mintáink, de ha ott nincsenek, tovább kell tekinteni! Ne is azért, hogy utánozd őket, hanem hogy konstatáld: nem igaz, amit mások vagy a fejedben lévő hang állít - hogy lehetetlen, tuti kicsúszik alólad a talaj, és nem fog sikerülni. Hogy mondjak is egy példát: az megvan, ugye, hogy J.K. Rowling hogyan kezdte el írni a Harry Potter-könyveket?

 

3.) „Majd ha meglesz hozzá az anyagi bázisom / elegendő szabadidőm / kellő önbizalmam / tudásom, belevágok.”

Nem akarlak elkeseríteni, de ez a „tuti nem”. Én legalábbis senkit nem láttam még, aki „majd megcsinálta”. Persze bármit el lehet később kezdeni, de a legtöbben, akik ezt mondják, mire odáig eljutnának, hogy csinálják, kiégnek.
Mindenkinél, aki akár a művészi önkifejezésben, akár más jellegű, alkotó önmegvalósításban „kiengedte a szellemet  a palackból”, láttam önmeghaladást, nagy ugrást, olyan komfortzóna-elhagyást, ami bizony nem mindig volt számára kellemes.
A feloldás: Ugorj… vagy lépj – mindegy hogy nevezzük, de menj bele, vágj bele és tedd egyik lépésed a másik után!
Persze nem kell össze-vissza kapkodni, és lehetsz, sőt legyél is kegyes magaddal! A letisztuláshoz, erőgyűjtéshez és kiinduló muníciókhoz tudok én is segítséget adni Neked a kurzusokkal. ;)

4.) „Már annyi mindent felépítettem, nem hagyhatom veszni…”

Pedig a formaöltéshez képesnek kell lenni formát bontani, az (újjá)születéshez meghalni, elengedni, lenullázni akár.  Ez baromi félelmetes tud lenni, és könnyű beszélni róla, viszont meg lehet és gyakran meg is kell csinálni (vagy megtörténik).
Én ezek nélkül a nagy elengedések nélkül nem tudtam volna olyan, számomra csoda-dolgokat megvalósítani, mint ez a blog, de ami ennél jóval fontosabb: nem találtam volna valódi, belső szabadságra!
A feloldás: Értsd meg, de leginkább érezd át az elengedés igazságát, az ebben rejlő erőt! Maga az alkotás, például az írás is egy "kis halál", hiszen, ha valaminek formát adsz, utána azzal a témával (vagy pontosan úgy) már nem fogsz foglalkozni, azt magad mögött hagyod.
Ne félj ettől, hisz’ az élet része, éld meg az elengedéseket, mert nem az vagy, amit felépítesz! Azt, ami Benned Valódi, senki és semmi nem veheti vagy rombolhatja le!

5.) „Ha megélem az igazi erőmet, nem fognak szeretni.”

Szintén nagyon erős, tudattalan önkorlátozó félelem, hiszen a személyiség függ a többiek jóváhagyásától, megerősítésétől, az energiától, amit elismerés, elfogadás, anyagi vagy egyéb jutalom révén belőlük nyer (vagy reméli, hogy fog). Csakhogy ez nem egyenlő ám a szeretettel!
Én azt tapasztalom, hogy amilyen mértékben csökkent bennem a másoknak való megfelelés kényszere, egyrészt úgy virágoztak ki a támogató kapcsolatok, és morzsolódtak le azok, ahol már nem tudtunk együtt haladni, ahol elvárások, felülkerekedés, irigység és egyéb játszmák voltak jelen. 
Alapvetően nagyon sok támogató erőt kaphatunk egymástól, jóval többet, mint ahogyan azt sokszor hisszük, viszont az igazi áramlásban, Lélekjelenlétben nem csak a kritikáktól, de a dicséretektől sem függünk!
A feloldás: Beleállni az erődbe, abba, ami vagy. És ehhez elengedhetetlen az önismeret. Szembenézni, mi mit vált ki belőled, nem sodródni, tisztán, éberen létezni… s ez a szándékkal kezdődik!
Legyél tisztában azzal, mit szeretnél, mit jelent számodra itt és most a siker vagy az elégedettség, és ennek szellemében, magad szeretve és felvállalva cselekedj! 


6.) „Úgy kell csinálnom, mint X.Y., mert neki bevált.”

Csodálatos, egyedi kifejeződés mindenki! Inspirálódhatunk egymástól, de autentikus lény vagy, olyan hanggal, témával, formával, olyan szépséggel, erővel, amiből nincs még egy!
A feloldás: Merj önálló lenni! Hallgasd meg azokat, akiket hitelesnek tartasz,  meríts erőt a konstruktív kritikából (ha nem az, mondj rá nemet bátran!), de ne függj senkitől!
Mi és hogyan akar megnyilvánulni Rajtad keresztül? Bízz a belső iránytűben, a Lélek vezetésében! Ez a legeslegtöbb, mégpedig elképzeléseket felülmúló! :)

7.) „Ha nem sikerül azonnal, azt jelenti, hogy rosszul csinálom.”

Ó, dehogy! Van az a híres mondás, miszerint az a különbség a mester és a kezdő között, hogy a mester többször hibázott, mint ahányszor a kezdő egyáltalán elindult.
Ezzel együtt a "kezdőség" is nagyon fontos szerintem, vagyis az a tiszta, ártatlan állapot, amikor hagyod megszületni, aminek tényleg meg kell, nem a fejedbe vett elképzeléseket akarod valóra váltani. Néha egész más érkezik ihletből, mint, amit kitervelnénk, és sokkal, de sokkal nagyszerűbb lesz.
A feloldás: Azok, akiket esetleg csodálsz, hogy milyen könnyedek, nem ma kezdték. Hagyd a tökéletesség hajszolását, nyílj meg a Való minőségedre és onnan élvezettel fogsz alkotni.
És bizony nem egy majdani célért, hanem úgy, hogy benne vagy… minden egyes pillanatban! :)


Örülök ha hozzászólásban  - akár itt, akár a Facebookon -, vagy privátban megosztod a tapasztalataid!
Online kurzusaimon élesben kipróbálhatod, mit jelent szabadon áramolni és létrehozni a Belőled születő alkotásokat!