N'alika (Kupai Eszter) író és tanár blogja. Felszabadító Kreatív írás kurzusok a tudatos, örömteli, alkotó életért.

2019. május 26., vasárnap

Írói kisokos: HOGYAN KÉSZÍTS ÉRZÉKLETES LEÍRÁSOKAT? – 10 tipp, példákkal – 2. rész


Ígéretemhez híven folytatom a sorozatot – a cikk első részét itt találod -, ezúttal arra helyezve a hangsúlyt, hogyan tudod a helyszínek, a táj vagy a tárgyi környezet leírását elbeszélésed építőelemévé tenni.

Kérdésed merült fel vagy megosztanád az alkotásaid? A Felszabadító Kreatív írás kurzusokon minden fontos fogalmat tisztázunk, újabb trükköket tanulhatsz, és számos gyakorlat segít, hogy Belőled születő és olvasóid magával ragadó történeteket hozz létre!


Folytassuk hát annak vizsgálatát, mitől is működik jól egy leírás!

6.) HASZNÁLD MÁR AZ EXPOZÍCIÓBAN! –  A tér és az atmoszféra megteremtése olyannyira szerves része egy sztorinak, hogy ha nem kezded el időben felépíteni, nagyon hamar elveszítheted az olvasód. Legyen közeg, amibe beléphet; legjobb ha már a bevezetőben, sőt annak is az elején felkelted ennek érzetét néhány jól irányzott mondattal!
Nézd, hogyan hozza létre Hesse már a Sziddhárta felütésével – gyakorlatilag egyetlen mondattal - az eleven, lélegző teret és von be bennünket a történetbe!
„A bráhmánház árnyékában nőtt, növekedett Sziddhárta, a szép bráhmánfi, az ifjú sólyom, nőtt a csónakok közt a folyóparti napsütésben, az árnyas kecsekfűz-erdőben, együtt nőtt barátjával, Govindával, a bráhmánfival.”
(Herman Hesse: Sziddhárta, 1922; Kászonyi Ágota fordítása)


7.) ADAGOLJ, KÉSLELTESS, SŰRÍTS! – Míg a 19. századi romantikus és realista nagyregényben természetes volt, hogy hosszú-hosszú leírások szakították meg a cselekményt, a mai olvasó figyelme már másként működik. (Köszönhető ez a mozgókép megjelenésének is, illetve a filmeken edzett észlelésünknek-érzékelésünknek!)
Egy igazán magával ragadó regény dinamikus; a leírások, a párbeszédek és a szereplők aktivitása pedig olyan, mintha egymásba fonódó és váltakozó mintázat lenne annak szövetében.
Figyeld meg, hogy csinálja J.K. Rowling a Harry Potter-ben! Még a varázsvilág izgalmas helyszíneiről sem ír egyetlen helyen sem túl bő lére eresztve, viszont folyamatosan adagolja az információt.
„- Gyerünk, gyerünk, indulás! - parancsolt rá McGalagony az ázott diákseregre. - Vonuljanak be a nagyterembe, de szaporán!  
 Harry, Ron és Hermione csúszkálva-botladozva elindultak a bejárati csarnok jobb oldalán nyíló kétszárnyú ajtó felé. Ron szitkozódott tehetetlen dühében, és ingerült mozdulattal hátracsapta csöpögő fürtjeit. A nagyterem az ilyenkor szokásos ünnepi díszben pompázott. Az asztalok fölött lebegő száz meg száz gyertya fényében aranytányérok és-kupák csillogtak."
(J.K. Rowling: Harry Potter és a Tűz serlege, 2000; Tóth Tamás Boldizsár fordítása) 


8.) LÉGY MÉRTÉKTARTÓ, SEJTESS! – Ahogyan a karaktereid, úgy a helyszínek esetében is igaz: attól, hogy Te tudod, milyenek (kell is, hogy a lehető legpontosabban meglegyenek benned!), nem kell mindent az olvasó orrára kötnöd! Legyen neki is elegendő játéktere, hogy elképzelje őket magának!
Érdemes jelenetszerűen gondolkodnod és a jelzésértékűnél több, de nem túl sok adalékot közölnöd a térről. Nézd, hogy ír André Aciman a tengerről! Egyrészt szerepeltet egyedi jegyeket, olyanokat, melyek csak ebben a pillanatban részei a látványnak, másrészt a téma miatt a párbeszéd alatt is végig érezhetjük a tenger jelenlétét.
„Lejjebb nézve a tenger lélegzetelállító látványa fogadott, az öbölben néhány tajtékcsíkkal, amelyek megannyi óriás delfinként törték meg a hullámokat. Az emelkedőn apró busz kapaszkodott fölfelé, nyomában három egyenruhás biciklistával, akiket szemlátomást igencsak zavart a kipufogógáz. 
– Tudod, kiről tartják úgy, hogy éppen itt a közelben fulladt bele a tengerbe? – kérdezte. 
– Shelley-ről. 
– És azt is tudod, mit tett Mary, a felesége, amikor megtalálták a holttestet? 
Cor cordium, szívek szíve – feleltem arra a pillanatra utalva, amikor egyik közös barátjuk kikapta a lángok közül Shelley szívét, mielőtt a püffedt test teljes egészében a parton rakott máglya tüzének a martalékává válik. De miért vizsgáztat? 
– Van bármi, amit te nem tudsz?”
(André Aciman: Szólíts a neveden, 2007; Szigethy-Mallász Rita fordítása)

Egy firenzei nyáréjszaka atmoszférája (saját fotó). Milyen lenne ezt írásban kifejezni? ;)


9.) HASZNÁLD A SZEREPLŐD TÜKREKÉNT! – Egy jó leírás nem véletlenül szerepel a történetben, hanem azért, mert létjogosultsága van. Remekül ábrázolhatod vele karaktered érzés- és gondolatvilágát, illetve annak változásait. Milyen lehetőségeket rejt például egy esőáztatta táj leírása?
„Az ég csak szállt lefelé; kinéztem a kisablakon. A felhők betakarták a lignitdombot, és a lehajlott női fej elsüllyedt. 
Gyönyörűek a csendes esőnek ezek a csupa bánat órái, mintha eső verné pillangólelked, és elsüllyedne a földbe. Eszedbe jut minden keserű emlék, ami szívedbe lerakódott – barátoktól való elválások, asszonyok mosolya, amely tovatűnt, remények, amelyek szárnyukat vesztették, akár a pillangók, csak a hernyójuk marad meg, és ez a hernyó most a szíved leveleire mászik, és azokat rágja.”
(Nikosz Kazantzakisz: Zorbász, a görög, 1963; fordította: Papp Árpád és Szabó Kálmán)


10.) HASZNÁLD A CSELEKMÉNY ELŐREMOZDÍTÓJAKÉNT! – És egy „jolly joker”: szuper, ha a művedben a tér maga is úgy „viselkedik”, mint egy aktív szereplő! Az, ahogyan a karaktereid a külvilágot észlelik, az események tükrében változhat, az észlelésük pedig magára a cselekményre is visszahathat. 
Ennek a dinamikának a szemléltetésére nézzük meg, hogyan folytatódik a Zorbász fenti jelenete!
„És lassan, az esőből és a nedves földből újra szívembe kúszott fel idegenbe, messze a Kaukázuson túlra szakadt barátom emléke. Fogtam a tollat, lehajoltam a papírra és elkezdtem beszélgetni vele, hogy áttörhessek az eső függönyén, és elűzzem a bánatot…”
(Nikosz Kazantzakisz: Zorbász, a görög, 1963; fordította: Papp Árpád és Szabó Kálmán)

Tetszett az írás és hasznosnak találtad? Ne tarts magadban, fontos a visszajelzésed! ;)


**


Kétheti hírlevelemre itt iratkozhatsz fel!


Ezek pedig Felszabadító Kreatív írás online kurzusok, melyekre egyaránt jöhetsz az alkotói kiteljesedés vagy az önismeret szándékával.






© Csendvirágok - https://www.csendviragok.hu

Szerző: N'alika (Kupai Eszter)


Bizonyos jogok fenntartva! A cikk szövege a szerző szellemi tulajdona. Az idézett könyvrészletek a fent megjelölt írók és fordítók szellemi tulajdonai. A cikk a blogbejegyzés belinkelésével szabadon megosztható, más módon felhasználni tilos! 

A felhasznált fotók nyilvános megosztó jogtiszta képei, illetve saját fotók.

2019. május 24., péntek

Írói kisokos: HOGYAN KÉSZÍTS ÉRZÉKLETES LEÍRÁSOKAT? – 10 tipp, példákkal – 1. rész



Amikor elbeszélést írunk, hajlamosak lehetünk csak a cselekményre koncentrálni, pedig a jól működő, erős atmoszféra cseppet sem másodlagos! Szerves része a történet-formálásnak, "kitágítja" a karaktereinket és nem csupán megágyaz az olvasó érdeklődésének, hanem vezeti is azt.

Az Írói kisokos legújabb részében tíz olyan tippet gyűjtöttem össze, melyek segítségedre lehetnek a lehető legérzékletesebb próza létrehozásában, alátámasztásként pedig csupa remek irodalmi példát hoztam.
Leld bennük örömöd, váljanak hasznodra a kibontakozásod folyamatában! Ha pedig továbblépnél a tettek mezején, szeretettel ajánlom Neked a tavaszi/nyári Felszabadító Kreatív írás online kurzusokat, melyeken rengeteg gyakorlatot és támogató segítséget kaphatsz, hogy megvalósítsd, ami Benned van!


Íme, hát az érzékletes leírások kulcsai!

1.) HASZNÁLD MIND AZ ÖT ÉRZÉKED! – Gyakran csak a látványra koncentrálunk, pedig az igazán jó irodalmi szöveg a többi érzéket is játékba hozza! Ha illat, íz, tapintás és hang is szerepel a leírásaidban, sokoldalúbban és mélyebben fogod tudni megragadni az olvasód.
Figyeld meg, mennyit ad az alábbi pár sorhoz az íz-érzékelés bevonása!
„Boldogság. Egyszerű, mint egy csésze csokoládé, vagy tekervényes, mint az emberi szív. Keserű. Édes. Élettől lüktető.”
(Joanne Harris: Csokoládé, 1985; Szántó Judit fordítása)


2.) HASZNÁLJ SZÓKÉPEKET! – A szóképek nem csupán költői eszközök: a hasonlatoknak, metaforáknak, megszemélyesítéseknek vagy metonímiáknak a prózában is jelentős szerepük lehet. Fejleszd a lírai oldalad, gazdagítsd a kifejezésmódod velük!
Nézd csak a lenti példát! Mennyivel egyszerűbb lenne azt mondani: „holdfény világította be az udvart” és mennyivel izgalmasabb a szöveg így!
 „Az udvar tele volt holddal, minden pocsolyában csillogott egy.” 
(Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene, 1997; Greskovits Endre fordítása)


3.) HASZNÁLJ MEGLEPŐ KÉPZETTÁRSÍTÁSOKAT! – Leírásaid egészen új dimenzióba helyezheted az asszociációiddal. Nem csupán az a fontos, hogy használj hasonlatokat, hanem, hogy egyediek legyen a hasonlataid; ezt pedig úgy érheted el, ha mersz egymástól látszólag távol eső képzeteket is együtt szerepeltetni. 
Ugye, hogy mennyire más az alábbi szöveg, mintha például csak azt mondaná Atwood: „mindig gyorsan, szenvedélyesen olvasok”! :)
„Mindig gyorsan olvasok, csaknem felületesen; az éhezők falánkságával vetem rá magam a betűkre, annyira igyekszem a lehető legtöbbet magamba szívni a következő hosszú koplalásig. Ha szex volna, egy heves, gyors menetnek felelne meg valami sikátorban.”
(Margaret Atwood: A szolgálólány meséje, 1985; Mohácsi Enikő fordítása)



4.) TALÁLD MEG AZ ISMERŐS ÉS AZ EGYEDI EGYENSÚLYÁT! – Amikor helyszín-leírásokat készítesz, fontos, hogy legyen benne olyan elem, amit az olvasód be tud azonosítani, és olyan is, ami igazán különlegessé teszi. A jó leírás elengedhetetlen, hogy bevonódjon a történetbe! Figyeld meg a példán, melyek benne a megszokott és a teljesen szokatlan elemek!
„Hosszú évekkel később, a kivégzőosztag előtt, Aureliano Buendía ezredesnek eszébe jutott az a régi délután, mikor az apja elvitte jégnézőbe. Macondo akkor húsz vályog- és bambuszházból álló falu volt egy folyó partján, melynek áttetsző vize őskori tojás nagyságú, sima, fehér köveken hömpölygött.
(Gabriel García Márquez: Száz év magány, 1967; Székács Vera fordítása)


5.) TALÁLD MEG A HÉTKÖZNAPI ÉS A MISZTIKUS EGYENSÚLYÁT! -  Igazán dús és élvezetes atmoszférát teremthetsz azzal, ha mersz a látható dolgok mögé érzékelni, ugyanakkor a kézzelfogható valóság talaján is megmaradni. A kettő összekapcsolása és váltogatása az olvasódban is kellően tágas játékteret teremt.
Figyeld meg, Stephen King mennyi hétköznapi képpel mélyíti el a nem hétköznapi sejtelmét, s mennyivel közelebb hozza így hozzánk!
„A halál ott ólálkodik mindenütt: a földimogyorós zacskóban, a félrenyelt húsfalatban, a kezed ügyébe eső cigarettás dobozban. Ő mindig ott van a közeledben; ahány ellenőrzőpont csak van a halandó és az örökkévalóság között, Ő ott áll mindegyiknél. Rozsdás tű, mérges bogár, áram alatt lévő földelt vezeték, erdőtűz, görkorcsolya, amelyen a hülyönc kis kölykök egyenesen beleszáguldanak a forgalmas útkereszteződésbe - neki mindegy.
(Stephen King: Állattemető, 1983; Szántó Judit fordítása

A cikk második részében azt mutatom be, hogyan tudod a leírásaid a leghatékonyabb módon a cselekményed szolgálatába állítani! A jól működő regényhez, elbeszéléshez vagy novellához mindkettő egyformán szükséges: a megragadó atmoszféra és az is, hogy az atmoszféra segítségével folyamatosan előrehaladjon a történet.




**



Kétheti hírlevelemre itt iratkozhatsz fel!



© Csendvirágok - https://www.csendviragok.hu

Szerző: N'alika (Kupai Eszter)


Bizonyos jogok fenntartva! A cikk szövege a szerző szellemi tulajdona. Az idézett könyvrészletek a fent megjelölt írók és fordítók szellemi tulajdonai. A cikk a blogbejegyzés belinkelésével szabadon megosztható, más módon felhasználni tilos! 

A felhasznált fotó nyilvános megosztó jogtiszta képe.


2019. május 19., vasárnap

Festészet: A TENGER SZERELMESE - IVAN AJVAZOVSZKIJ

Hullámokat kerestem a most zajló Felszabadító Kreatív írás kurzushoz (a címadó Felszabadító megy épp), ahol az első heti témánk a saját kreatív áramlásunkra való tudatossá válás. Általában valamilyen vízerőt megjelenítő inspirációval (képpel, zenével, filmjelenettel) üdvözlöm az aktuális csoportot, most is megtaláltam, amit passzolónak éreztem, de közben még Ajvazovszkijra is rábukkantam.
Épp ritka intenzív volt odakinn is az időjárás, geomágneses és "klasszikus" viharokkal, esővel és napsütéssel, hirtelen váltakozó szélsőségekkel tarkítva... A több mint kétszáz éve (1817-ben) született Ajvazovszkij ma is szuggesztíven ható festményeiben elmélyedve az jutott eszembe, hogy az önismereti úton járva milyen gyakran bele tudunk esni abba az illúzióba, hogy egy statikus állapotot tartunk kívánatosnak. Kívánatosnak, azaz elérendőnek és megtartandónak, miközben az élet maga a dinamizmus, a folyamatos mozgás, az állandó változás!
Sokszor automatikusan a küzdést és ellenállást választjuk, legszívesebben a hátunk mögött tudnánk minden viszontagságot, pedig nem lenne könnyebb ellazulni és meglátni a szépet - a teljességet, a tökéletességet, a békét - pontosan abban, ami most van? :)
Nekünk édes  és olykor nagyon kemény kihívásunk a kisfiunk, aki rendszeresen szembesít bennünket ennek igazságával. Egyszerűen nem lehet máshogyan nevelni, csak ellenállásmentesen, ami viszont nem azt jelenti, hogy úszunk az árral, amit Ő vagy más hatás diktál!
Sokszor nagyon paradoxnak tűnik, mégis bármilyen élethelyzetben, még a legnehezebbekben is lehet tudatosan jelen lenni: nyitottan és elfogadóan, ugyanakkor határozottan, a szándékaink mentén kifejeződve. Ilyenkor az ember nem csak reagál az őt ért hatásokra, hanem valóban önmaga tud lenni és önmagából tud adni.
No, és akkor vissza is térek Ivan Konsztantyinovics Ajvavoszkijra, az örmény-török származású orosz festőre, aki a 19. századi romantikus tájképfestészet nálunk kevésbé ismert, nagy alakja.
Olyan megszállottsággal festette a tengert, mint száz évvel később Nicholas Roerich a Himalája hegyeit: csaknem 6000 festménye maradt fenn!
Ajvazovszkij Feodoszijában született és ott is halt meg (ez a kikötőváros a hányattatott sorsú Krím félsziget része). Szegény családból származott, de tehetségét hamar elismerték, a szentpétervári akadémián tanulhatott, később pedig rengeteget utazott. Abbáziába kísérte az orosz flottát, járt Franciaországban, Egyiptomban, Törökországban és több alkalommal Olaszországban, majd Feodoszijába vonult vissza, ahol idősebb korára a beteljesült szerelem is megtalálta.

Képein  a romantikára jellemző módon egyesülnek a polaritás széttartó erői. A tenger sokféle arcát mutatja be és nem csak fantasztikus részletgazdagsággal ábrázol - különösen a hullámokat és a fényeket! -, de alaposabban megfigyelve láthatjuk, hogy leggyakrabban a változás pillanatait ragadja meg.
Azért is olyan elevenek és mozgalmasak a képei - még azok is, amelyeken csendes a tenger vagy nyugodt idillt sugároz a táj -, mert Ő mintha felfedezte volna: igazából nincs statikus momentum.
A mégoly' sötét helyzetekben is mozdulnak az erők, fény dereng a horizonton, valami elvész, valami megjelenik... az, ami van, átalakul.
Rajtunk múlik, mi az, amire a figyelmünket irányítjuk. Mit működtetünk, hogyan nyilvánulunk meg, miközben az egész képet befogjuk? :)
Jó kalandozást kívánok a válogatott festményekhez - ez is felér egy meditatív utazással! ;) Ha van kedved, oszd meg a benyomásaid, kíváncsi vagyok, hogy tetszenek!


Hullámok között (1899, Puskinnak dedikálva)



Byron Velencében (ismeretlen dátum)

A Fekete-tenger (1881)

Darial Gorge (1862)

Vihar a Fekete-tengeren (1899)



A kilencedik hullám (1850)

Téli tájkép (1876)

Istanbul (1857)

A Fekete-tenger éjjel (1879)

Kilátás Livadiából (1861)

A végére egy kis bónusz! ;)





© Csendvirágok - https://www.csendviragok.hu

Szerző: N'alika (Kupai Eszter)

Bizonyos jogok fenntartva! A cikk szövege a szerző szellemi tulajdona
A blogbejegyzés belinkelésével szabadon megosztható, más módon felhasználni tilos!

A festményekről készült fotók Ivan Ajvazovszkij örököseinek szellemi tulajdonát képezik.


2019. május 4., szombat

Íróktól (nem csak) íróknak - 8. rész: AZ 5 LEGINSPIRÁLÓBB TED ELŐADÁS ÍRÁSHOZ, ALKOTÁSHOZ


Ez az öt fantasztikus videó segít, hogy - akár még a legborúsabb napokon is - képes légy arccal előre nézni és életörömmel, megvalósító erővel továbblépni, amerre csak szeretnél! :)
TED előadások közül válogattam és ezúttal talán még inkább hangsúlyozom, hogy bár írók beszédeit nézheted, mindennemű kreatív tevékenységhez és általában véve az önismerethez is nagyon hasznosak.
Az első TED (Technologie, Entertainment, Design – azaz Technológia, Szórakoztatás, Dizájn) konferenciát idén 35 éve, 1984-ben rendezték meg, igazi diadalmenete azonban a 2000-es években bontakozott ki.
Mára fogalommá vált a TED Talk és formátuma, a maximum 18 perces inspiráló előadás, a konferenciát pedig non-profit alapon és az eredeti szervezet égisze alatt bárhol megrendezhetik az arra vállalkozó önkéntesek.

Jöjjön most öt kedvencem az írással és alkotó önmegvalósítással kapcsolatos TED beszédek közül!
A címekre kattintva a TED honlapról nézheted őket, a bejegyzésbe  pedig a YouTube-verziók kerültek. Mindegyik videóhoz van magyar felirat! (Nálam alapból úgy indulnak, de ha Neked nem tenné fel és szeretnéd, akkor válaszd a CC/"fogaskerék" melletti ikonnál a magyar feliratot!)

Leld bennük örömöd és jelezz vissza, ha tetszettek, kíváncsi vagyok, Neked melyik adott / melyek adtak és miért! ;)


5. ELIZABETH GILBERT: KREATIVITÁSOD RAVASZ SZELLEME (Your elusive creative genius, 2009)

A világhírű Ízek, imák, szerelmek című regény írónője többek között olyan tévhitekről rántja le a  leplet, mint a szükségszerűen szenvedő művész, a siker, a kudarc vagy a zsenialitás mítosza.
Egyben visszakapcsol a művészet eredendően spirituális gyökereihez, emlékeztetve, hogy az alkotásaink egy a személyiségünkön jóval túlnövő forrásból érkeznek. Áthozni, megnyilvánítani akkor tudjuk őket, ha a tetterőnk a megengedéssel párosul.
Mindezt olyan szellemes és felvillanyozó stílusban adja elő, hogy öröm nézni / hallgatni! :)



4. ANDREW STANTON:  EGY JÓ TÖRTÉNET KULCSA (The clues to a great story, 2012)

Mi minden kell egy igazán remek történethez? Hogyan tudjuk megfogni a közönségünket?
És egyáltalán: mi végre is csináljuk ezt az egészet? Andrew Stanton forgatókönyvíró és rendező - olyan filmek alkotója, mint a Toy Story, a Némó nyomában vagy a WALL-E - előadása szórakoztató és megható, akárcsak az említett Pixar-animációk.
A szakmai tudás vagy profizmus csak egy dolog, de mit sem ér, ha nincs ott a "titkos összetevő". Stanton mindkettőbe belekóstoltat bennünket, s ha figyelmesen hallgatjuk, beszéde után jobban fogjuk érezni, mi minek a kifejezésére vagyunk hivatva.



3. CHIMAMANDA NGOZI ADICHIE: AZ EGYETLEN TÖRTÉNET VESZÉLYE (The danger of a single story, 2009)

A nigériai írónő egy általában marginálisan kezelt, de nagyon fontos dologra hívja fel a figyelmet: mivel jár, ha emberekről, népcsoportokról, országokról vagy helyzetekről pusztán egyetlen egy (vagy kevés számú) történetet ismétlünk? No és hogyan lehet változtatni a már rögzült sztereotípiákon?
Ez a remek és méltóságteljes beszéd feltüzelheti bennünk mind a világ és önmagunk megismerésének, mind a sokoldalú történetmesélésnek (alkotásnak) a vágyát.
Csupa életből vett példával világít rá a kultúrák közötti párbeszéd szükségességére, sokszínűségünk és hasonlóságaink jelentőségére.



2.  SUSAN CAIN: AZ INTORVERTÁLTAK EREJE (The power of introverts, 2012)

Susan Cain, a magyarul is megjelent Csend és Csendes erő című könyvek szerzője - a befelé fordulás megélésére biztat egy alapvetően kifelé élő társadalomban. A kollektív minták átalakítására hív, bátorítva a magukat introvertáltabbnak érzőket, hogy merjék önmagukat adni, de közben a kifelé áramlást is új alapokra helyezve.
Hisz' mennyire más úgy kapcsolódni egymással vagy úgy alkotni, hogy megadtuk az időt, energiát és figyelmet magunknak, amivel valóban saját tudatosságunkból meríthetünk!



1.  LIDIA YUKNAVITCH: A KALLÓDÓK SZÉPSÉGE (The beauty of being a misfit, 2016)*

Ha érezted már magad sehová nem passzoló kívülállónak, vagy gondoltál már rá, hogy vajon hány  kudarc után kell még újrakezdened és mit érsz el vele, Lidia Yuknavitch lénye és előadása meg fog érinteni.
A saját íróvá válásának útját meséli el, de annyi erős és személyes élethelyzettel, hogy mindez sokkal inkább szól az önelfogadás és önbecsülés megérésének folyamatáról.
Üzenete, hogy nincs az a rossz döntés, csúfos bukás vagy fájdalmas veszteség, mely közben ne lennél értékes és szeretetre méltó, és hogy mindenkoron újra tudod teremteni magad!

*Ennél a videónál csak a TED oldalán szerepel magyar felirat, fentebb, a címre kattintva érheted el! 



Örülök, ha tetszett a bejegyzés! Ha úgy gondolod, másoknak is adhat, oszd meg velük!

**

Ezek pedig Felszabadító Kreatív írás online kurzusok, melyekre egyaránt jöhetsz az alkotói kiteljesedés vagy az önismeret szándékával.





Szeretettel látlak a blog olvasói között és a kurzusokon! :)

💗