2022. december 29., csütörtök

Vers: TÉLI ÁLOM

Van, hogy hiába várok,
válasz nincsen,
ujjaim közt kihullik
minden kincsem.

Kaleidoszkóp-szerű
mintázatok,
múlt, s jövő nélkül most
könnyű vagyok.

Két lélegzet közt is
szent helyem van -
bevackolom magam,
s megpihenek.


2022. december 28., szerda

2022. december 15., csütörtök

Műfordítások: MARY JEAN IRION - EGY HÉTKÖZNAP!

Egy hétköznap! Kezemben tartva, ahogy búcsúzom tőle, rájöttem, több ő, mint közönséges kődarab: hisz’ drágakő, ékszer ez! Háború idején, a halál torkában az emberek a földbe mélyesztik kezük és rá emlékeznek. Betegség és fájdalom idején arcukat párnájukba fúrva utána sírnak. Magány és elhagyatottság idején porig hajolva őt várják. Étel, hajlék vagy erő szűkében égre emelik kezük, s életben érte maradnak.
 
Hétköznap, add, hogy tudatos legyek a kincsre, mi vagy! Add, hogy tanuljak tőled, hogy szeresselek, hogy áldjalak, ízleljelek, mielőtt távozol! Add, hogy ne menjek el melletted valamiféle ritka és tökéletes holnapot üldözve! Add, hogy öleljelek, míg tehetem, hisz’ lesz ez másképp. Egy napon körmeim a földbe mélyesztve vagy arcom a párnába fúrva, porig hajolva vagy égbe nyúlva semmi mást nem akarok majd, mint hogy visszatérj. S akkor majd tudni fogom, amit most csak sejtek: hogy valóban közönséges kődarab vagy, nem ékszer, ám e közönséges kő adja a föld tömör anyagát, s erejével, bőségével még a drágaköveket is megszégyeníti.

A napnak vége, és most aludni fogok.



In: Mary Jean Irion - Yes, World: a Mosaic of Meditation (R. W. Baron Publishing Company, 1970)


2022. december 7., szerda

Vers: NE AGGÓDJ!

Ne aggódj, 
hisz’ gondodat viseli a lét
helyed van itt,
csak kövesd szíved igaz vágyait,
rúgd ki gondolataid díszletfalait,
s kapaszkodj meg abban, ami maradt,
ha pedig végül semmi nem akad,
mi biztonságot ad, hunyt pilláid mögé
zuhanj bátran és add át magad,
mert betölt, s felemel a lét:
szeretve vagy!



Vers: DECEMBER (Hónapok haikui)

Fahéj ízű csend.
Halkan lépve hallani, 
hogy havazni kezd.