Egykedvűen vágott neki a kunyhója közelében nyíló, ismerős sétaútnak. Volt ebben valami végérvényes: maradék hite is cserbenhagyta, és többé nem akart küzdeni. Ahogyan ezen tűnődött csendesen, egyszer csak hangot hallott, nagyon halkan, s egészen belül. „Nézz csak körül!”
2023. március 30., csütörtök
Széppróza: NÉGY NŐVÉR - RÉSZLET A MESENOVELLÁBÓL (Teaidő 3.)
2023. március 26., vasárnap
Önismeret: ÁLMOKRÓL ÉS ÁLMODÁSRÓL (A folyó / Visszatérés margójára 5.)
Mindig lenyűgözött az álmodási képességünk.
Az, hogy időnként milyen jelentőségteljes, íz-, szín- és szimbólum-gazdag álmokat látunk. Olyanokat, amelyek komplett művészi alkotásoknak, filmeknek, történeteknek is beillenek, ám egyben tanítások is: ha figyelünk, vezetnek bennünket, hogy mélyebben megértsük magunkat és szabadabban cselekedhessünk.Másik oldalról pedig ott van az egész kétélűsége: az álmok delíriumába süppedni könnyű, ha belegabalyodunk az azonosulásba, elnehezítenek bennünket.
Az álom az élet analógiája. Önismereti tükör, útvezető, alkotói forrás, sőt - ahogy Jorge Luis Borges író is mondja - már önmagában is alkotói tevékenység.
Mindannyiunk számára elérhető: mindannyian aktív alkotók, teremtők vagyunk, s milyen szép, hogy az álmodásban ezt még azok is megláthatják, akiknek az előbbi még nem tudatosan élt valóságuk, csak egy gondolat!
Az álom roppant egyedi és nagyon univerzális dolog.
Az első visszajelzésekben máris többen kiemeltétek a szöveg intimitását, s azt gondolom, ennek egyik kulcsa épp az álmokban rejlik!
Bár a könyv elbeszélőjét olyan múltbeli én-szeletekből szőttem össze, melyek azonosulásai már lefoszlottak rólam - mint az a bizonyos ködből szőtt ruha :) -, az őszintesége, álmodni tudása, a változásra való vágya és hajlandósága mind olyasmi, amivel a mai napig együtt rezgek.
S talán ezek a minőségek olyanok, melyekben mások is magukra ismerhetnek.
2023. március 21., kedd
MEGJELENT A FOLYÓ / VISSZATÉRÉS!
Az élet ugyan leírható lineáris folyamatként, mégis, ha saját életutunkat közelebbről megvizsgáljuk, észrevehetjük a ciklikusság és ismétlődés jelenségeit. De azt is, hogy bizonyos láncszemek és összefüggések csak akkor tárulnak fel számunkra, ha megértünk rájuk.
A folyó / Visszatérés egy érzelmi utazás, mely egyszerre zajlik múltban és jelenben, belső és külső színtéren. Női hőse - megelégelve az életében visszatérő szenvedésmintákat – útnak indul. Vándorlása során egyre közelebb kerül önmagához és képessé válik feloldani elakadásai okát.
Felnőtté válás-történet ez, a szó szorosabb értelmében és lelki-spirituális értelmében egyaránt, melyben a felnőtt én és a gyermekkori én hangja összefonódik és ösztönösen gyógyítja egymást.
A folyót befogadni bensőséges élmény, mely az egyéni lenyomatokon túl egy egyetemes, női és emberi tapasztalásmódot is megmutat: az egység és a magány, a szerelem és a veszteség, az önmagunkkal való kapcsolatvesztés és a magunkra találás könyve.
Kedves Olvasó! Kívánom, hogy váljon inspirációvá számodra e kisregény egy boldog élethez, melyben pontosan az lehetsz, aki valójában vagy!
A folyó / Visszatérés 2009-ben született, 2023 tavaszán újraszerkesztett formában került kiadásra. A blogon itt olvashatsz bele, a közösségi médiában pedig a #afolyó hashtag alatt számos dolgot megtudhatsz róla és még több részlettel megismerkedhetsz!
2023. március 15., szerda
Önismeret: UTAZÁSRÓL, ÚTON LÉTRŐL (A folyó / Visszatérés margójára 4.)
A való életben is mindig fontos volt számomra az Út - mind külső utazásként, mind a szó nagybetűs értelmében.
Szerintem a legkülönlegesebb az egészben az úton lét paradoxona: hogy a mozgás és a mozdulatlanság, a „már most” és a „majd”, a tett és a eredmény egyaránt itt van bennünk, tökéletes egyensúlyban, egységben.
Van az a pont az úton lét során, amikor egészen megfeledkezünk arról, hogy tartunk valahová és tökéletes önátadással vesszük birtokba a jelent.
És mégsem vagyunk passzívak: a saját akaratunkból megyünk, ami egy a rendeltetésünkkel. (Ennek paradoxonát is imádom: visz az út, de közben én viszem magam. :))
Ezt bármikor meg tudjuk élni: akkor is, ha épp bepakoljuk a táskánk és kitesszük a lábunk a lakásból, akkor is, ha nyakig benne vagyunk valami újban, és akkor is, ha kipakolunk és az úti élményeket szortírozzuk. Vagy csak pihenünk, mert semmi máshoz sincs kedvünk, mint beszívni és kifújni a levegőt
(És mindezt fordítsátok le képletesen is, ne csak a fizikai útra vonatkozóan! ;))
Mindegyik stádium tökéletes, és mindben otthon lehetünk.
A szövegrészlethez illusztrációnak választott – s persze stílusosan ismét „vizes” - kép már leleplezi az egyik helyszínt, amit meglátogat a könyvbeli utazó. :)
2023. március 12., vasárnap
2023. március 8., szerda
Önismeret: NŐISÉGRŐL, NŐI IRODALOMRÓL (A folyó / Visszatérés margójára 3.)
A folyó egy női regény. Nem gondoltam, hogy ezt valaha leírom, azt viszont annál többször mondtam, hogy az irodalomnak nincs neme. :)
Mégis, be kellett látnom, létezik egy jellegzetesen női tapasztalásmód – úgy is mondhatnám az érzelmeken keresztüli; az odaadáson, a vágy egy sajátos ízén keresztüli; a kapcsolatokból energiát merítő, az azokba belegabalyodó, s onnan magára ébredő -, ami tükröződik abban, hogyan írunk meg egy szöveget.Amikor huszon-egynéhány évesen olyan szerzőket olvastam, mint Virginia Woolf, Banana Yoshimoto vagy Arundhati Roy, nagy felismerés volt számomra, hogy így is lehet. Hiszen én is így írok, nem a sztori, hanem a megélés vezet!
A hozzájuk hasonló női írók bátorítottak a finom, éteri síkokon, s talán én is így bátoríthatok másokat azzal, hogy merem hallatni a hangom.
Nem árulok zsákbamacskát: ha belemerülsz majd ebbe a folyóba, akkor az emóciók vizébe merülsz. Az érzelmek sodorhatnak, lehúzhatnak, felemelhetnek, ám ahogyan egyre nagyobb tudatossággal éljük meg őket – magunkat -, az végső soron haza vezet bennünket.
A folyó nem szellemi tanításokat megfogalmazó regény, inkább egy lírai – egyszerre belső és külső - utazás.
2023. március 6., hétfő
Önismeret: A FOLYÓ MINT FELNÖVÉS-TÖRTÉNET + KÖNYVZENE! (A folyó / Visszatérés margójára 2.)
Ma is mesélek egy kicsit A folyóról. :)
Említettem, hogy felnövés-történet, mégpedig „dupla fenekű”. Egyrészt szó szerinti, klasszikus értelemben véve is coming of age (egy gyermek felnőtté válásáról szól), benne az első, nagy szerelemmel, fontos személyiségformáló hatásokkal, döntésekkel - ám ez csak az egyik cselekményszála! A másik a felnőtt én útkeresése, megpróbáló kalandjai és egyfajta visszatérése valódi önmagához.
A könyv ilyenformán egy lelki - sőt, spirituális - értelemben vett felnőtté válás történetet is magában rejt, s a kettő persze újra meg újra összefonódik.A "dupla cím" mögött tehát ott egy ”2 in 1” szerkezet, amit nagyon izgalmas és kihívást jelentő volt megírni. :)
S még egy dolgot elárulok, ha már a képen látható részletet emeltem ki: a történet zenével is át van itatva, végigkíséri a zene!
A következő napokban-hetekben elárulok róla még ezt-azt, bele is olvashatsz, s az előrendeléshez is adok linket. Keresd a folyó címkét a itt, a blogon, vagy a #afolyó hashtaget a Face-en!
Szeretettel és izgatottan várom, hogy találkozz a könyvvel! :)
Nekem így (is) zenél A folyó, Neked lehet, hogy egész másként fog, ez egy kis játék, amivel nem mellesleg a fejezetcímeket is elárulom! ;)
01 American Dollar: Anything You Synthesize / Hó
02 Four Tet: My Angel Rocks Back And Forth / Ébredés
03 The Twilight Singers: The Killer / Mocsári ciprus
04 Decoder Ring: More Than Scarlet / Garázstető
05 LCD Sound System: Someone Great Cello Cover / Félig üres
06 M83: We Own The Sky / Expedíció
07 Joan As Policewoman: The Ride / Átutazó
08 Bat For Lashes: Marilyn (Live) / Éjszakai biciklizés
09 Twilight Singers: Teenage Wristband / Tore Asinelli
10 Jeniferever: The Sound Of Beating Wings / Áradás
11 Imogen Heap: Just For Now / Átkelés
12 Az Eső: Ez több mint, amit az élettől... / Hosszú tél
13 Ludovico Einaudi: Experience / Taormina
14 The Cure: To Wish Impossible Things / Születésnap
15 Frou Frou: Let Go / Epilógus