2021. július 25., vasárnap

Rövid széppróza: ITT VAGY! - Autimesék 8.




Isszuk a kávénkat, árnyas nyári reggel. A hársfa mintha a karjaiban tartana bennünket, ilyen közelségben még akkor sem volt a természet, amikor a várostól távol, elvonulva éltünk. 
Idén nem utaztunk el, de tökéletesen olyan, mintha vakációznánk valahol. 
Egy rigócsalád napjait figyeltük az utóbbi időben, most csöndes a fészek. Még azt sem tudjuk, kirepültek vagy kiestek-e a fiókák - az egyiket láttuk egy ágon gubbasztani -, valahogy mégis bizonyosság bennünk a Rend.

Hihetetlen, hogy öt éve itt ez a hatalmas erkély, és csak most jött el az idő, hogy belakjuk! Mintha észre sem vettük volna, milyen lehetőségek vannak épp az orrunk előtt. 
Túl gyakran kötött le minket a „majd ha” és a „mi lesz ha?” úgy a világgal, mint Nimród állapotával kapcsolatban. 
Ez az ötödik nyár, ami úgy kezdődött, hogy akarjuk Neki a "nagy ugrást", az "igazi" előrelépést. S bár minden alkalommal oda jutottunk, hogy beláttuk, pontosan elég az, ami van, ennyi idő kellett ahhoz, hogy az értelemből érzés, a szellemi felismerésből megélt valóság legyen.

Nimród új szokása mostanában, hogy csak úgy átölel és – a „v” hangot a „h”-hoz és az "f"-hez közel, sajátos stílusban ejtve –, boldogan mondogatja: „itt vagy, itt vagy!”

Bizony, milyen jó, hogy itt vagyunk!

A fejlődés nem ér véget, ha teljes szívvel megszeretjük a jelent. Akkor kezdődik igazán.


**

Kedves Olvasóm! Az Autimesék novellasorozat végéhez értem; az eddigi darabokat itt találod. Visszajelzésed mindig örömmel fogadom. 
Köszönöm a sok szépet, amit eddig kaptam; hála, hogy adtak Nektek ezek az írások, és Ti is nekem a figyelmetekkel, soraitokkal!

Ha szeretnél értesülni a friss megjelenésekről, hírlevelemre itt iratkozhatsz fel.

Egy korszakot is zárok most: öt éve tudjuk, hogy Nimród autista, ez a sorozat az ő kisgyerekkorának és autizmussal kapcsolatos első tapasztalatainknak egyfajta megörökítése. Ajánlom minden szülőnek - mindegy, hogy neurotipikus vagy autista, valamint, s hogy ép értelműnek vagy fogyatékosnak titulált gyermeket nevel-e -, s minden olyan embernek, aki a tudatos önismeret útját járja. 

Nimródunk ősszel lesz nyolc éves és épp nyolc szöveg íródott; szeptemberben kezdi az iskolát. Most megyek és megrendelem a tanszereit. :)


2021. július 18., vasárnap

Rövid széppróza: NYÁRI BINGÓ




Úgy úszol a tiszta vizű tóban, mint fáradt utazó, aki a szomját oltja: minden pórusoddal hálásan szívod magadba a hűs nedűt.

Engeded, hogy átjárjon a Nap melege, túlcsordulsz erővel és tudod: annyi van belőle, hogy bőven jut mindenkinek.

Egyszerre vagy a pitypang-pihét felkapó könnyű szellő és maga a pihe: rájössz, hogy nem kell azonosulnod a benned felmerülő gondolattal.

Hagyod, hogy meglepetések érjenek, rácsodálkozol a világra; illatok, ízek, mosolyok, érintések árasztanak el: a Szerelem mindig jelen idejű!

Annyi ötleted van, mint tenger-réten a fűszál, annyi társad és lehetőséged a megvalósításra, hogy táncra perdülsz: tudatosan játszani élvezet!

Mersz könnyekig meghatódni, viszonzásvárás nélkül ölelni, abbahagyni valamit, amitől csak rosszul éreznéd magad, idétlennek lenni, jót nevetni magadon, megbocsátani és továbblépni, hiszen éled: a változás természetes.

Éjjel pedig, amikor felnézel a párás-dús lombok keretezte égre, a távoli Csillagtestvéreknek már itthonról üzensz haza, és csak ennyit mondasz: itt vagyok, ragyogok!


2019 nyarán írtam, most újra helye van itt. Életélvezettel megélt nyarat Neked! :)

**