2018. október 6., szombat

Vers: IDŐ

 

Karneolfényű délutánokban élek.
Az udvarsöprés ritmikus morajában.
Egy mentőautó szirénázásában.
Az ebéd utáni csendes ejtőzésben.
Egy épp most hulló, sárga falevélben.
A sosem voltban, örök létezésben.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése