Önismeret, művészet, önmegvalósítás. Felszabadító Kreatív írás kurzusok a tudatos, örömteli, alkotó életért.

2019. július 27., szombat

Próza: NYÁRI BINGÓ


Úgy úszol a tiszta vizű tóban, mint fáradt utazó, aki a szomját oltja: minden pórusoddal hálásan szívod magadba a hűs nedűt.

Engeded, hogy átjárjon a Nap melege, túlcsordulsz erővel és tudod: annyi van belőle, hogy bőven jut mindenkinek.

Egyszerre vagy a pitypang-pihét felkapó könnyű szellő és maga a pihe: rájössz, hogy nem kell azonosulnod a benned felmerülő gondolattal.

Hagyod, hogy meglepetések érjenek, rácsodálkozol a világra; illatok, ízek, mosolyok, érintések árasztanak el: a Szerelem mindig jelen idejű!

Annyi ötleted van, mint tenger-réten a fűszál, annyi társad és lehetőséged a megvalósításra, hogy táncra perdülsz: tudatosan játszani élvezet!

Mersz könnyekig meghatódni, viszonzásvárás nélkül ölelni, abbahagyni valamit, amitől csak rosszul éreznéd magad, idétlennek lenni, jót nevetni magadon, megbocsátani és továbblépni, hiszen éled: a változás természetes.

Éjjel pedig, amikor felnézel a párás-dús lombok keretezte égre, a távoli Csillagtestvéreknek már itthonról üzensz haza, és csak ennyit mondasz: itt vagyok, ragyogok!



**





MEGJELENT!


A fenti rövid próza ugyan új nem került bele, de sok más vers és novella igen:
2020 februárjában megjelent az első Csendvirágok kötet

További információért és a megrendelésért kattints ide!



© Csendvirágok - https://www.csendviragok.hu

Szerző: N'alika (Kupai Eszter)

Minden jog fenntartva! A szöveg a szerző szellemi tulajdona. A blog bejegyzésének belinkelésével szabadon megosztható, más módon felhasználni tilos!

Borítófotó © Schäfer Zsófia

2019. július 23., kedd

Fotóművészet: LÁSD MEG A SZÉPET, AZ ÖRÖK GYERMEKET! – MEG LOEKS FOTÓI

Gyermekeket fotózni egyrészt hálás feladat, másrészt művészi szempontból kihívás: úgy csinálni, hogy egyszerre szólalj meg eredeti módon, stílust teremtve és közben ne fuss bele a giccsbe – no, ezt kevesen tudják. Megan Loeks igen, ezért írok most Róla nagy örömmel, no meg azért is, mert az augusztusi Gyógyító mese és haiku-írás kurzusunkra készülve olyan csodás pillanatokat szereztek nekem a képei. Talán számodra is kedvesek lesznek és segítenek tovább nyílni Magad felé! :)

Meg a Michigan-i Upper Peninsulán, természetközelben él férjével, négy gyermekükkel és számos háziállatukkal. Középiskolás kora óta fotózik, de elmondása szerint azután találta meg az igazi hangját, hogy anyuka lett és a gyermekeit kezdte el fotózni.
Szereti keverni a műfajokat, így a gyermekportréi gyakran természetfotók is egyben, kompozícióiban pedig a klasszikus képzőművészet, különösen a festészet hatása  letagadhatatlan. Legfőbb inspirációiként nevezi meg gyermekeit, a németalföldi festőket, Wes Anderson kortárs filmrendezőt és Norman Rockwell modern festőt.
Jó ideje tanít is, fényképészeti workshopokat tart és szaklapokban ír. Fő témája: meglátni és megjeleníteni a szépséget a mindennapjainkban.

Érdemes az Ő képeit is ráhangolódva, beleérezve-belelélegezve nézni, mert csodás távlatok nyitnak meg az apró rezdülések és megélések felé! Szerintem az bennük a legjobb, hogy a nosztalgikus és tündérmesés jelleg helyett pont az egyszerűséget ragadja meg és emeli közel hozzánk.
Számomra azt sugallják, hogy az ártatlanság és a szépség örök, és mindig elérhető minőségek.
A gyermekekben könnyebb észrevennünk, mert ők még nem (vagy kevesebbet) ítélkeznek és nem ragadtak bele egy megszilárdult egóba. Azonban ha már észre tudjuk venni, az azt jelenti: képesek vagyunk így nézni.  
Tipp: próbáld ki, hogy ma kicsit belelassulsz a mégoly’ hétköznapi pillanataidba és tudatosan ezzel a nyitottsággal szemléled őket! ;)

Tizenöt gyönyörű fotót válogattam, de ezúttal sem volt könnyű, hisz' annyi van! Ajánlom figyelmedbe Meg Loeks csatornáit, hogy felfedezhesd őket!





















Ha tetszett az összeállítás, ha Téged is magukkal ragadtak a képek, örülök, ha visszajelzel, s persze annak is, ha megosztod a bejegyzést! :)


💗



© Csendvirágok - https://www.csendviragok.hu

Szerző: N'alika (Kupai Eszter)

Bizonyos jogok fenntartva! A cikk szövege a szerző szellemi tulajdona
A blogbejegyzés belinkelésével szabadon megosztható, más módon felhasználni tilos!

A fotók Meg Loaks szellemi tulajdonát képezik, forrásuk az alkotó honlapja.

2019. július 3., szerda

THEN CAME YOU (Aztán jöttél te) – Filmajánló és reflexió

Márciusban írtam utoljára filmajánlót, ami jelzi, hogy az idei felhozatalban eddig kevés kedvemre valót találtam, ám most itt ez a kis gyöngyszem és nem megyek el mellette szó nélkül! :)
Pedig a Then Came You („Aztán jöttél te” – bár hivatalos magyar címe egyelőre még nincs, magyar feliratos DVD-verziója viszont igen!) simán elkerülte volna a figyelmünket a plakátja meg a milliószor feldolgozott témája miatt (súlyos beteg fiatal változásra inspirálja a másikat – lásd még:  Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni, A nyugtalanság kora, Csillagainkban a hiba).
Viszont szerencsére a két főszereplőt, Asa Butterfield-et (Hugo, Végjáték, Közöttünk az űr) és Maisie Williams-t (Trónok harca) kedveljük annyira, hogy nem hagytuk ki, és hála, mert egy nagyon szép estét szerzett nekünk a film!

Calvin (Asa Butterfield) reptéri rakodómunkásként dolgozik, bár inkább olyan, mintha ott sem lenne. Az egész lényét lefojtottság jellemzi, az egyetlen tevékenység, ami igazán leköti a figyelmét, hogy hipochonderként újabb és újabb fizikai betegségeket diagnosztizál magán.
Aztán egy rákos betegeknek szóló önsegítő körben találkozik a tényleg beteg Skye-jal, aki szó szerint és átvitt értelemben is magával ragadja: megkéri, segítsen neki beteljesíteni bakancs- …pontosabban halál-listáját (to-do-list helyett to-die-list). :)
A közös kaland hamarosan olyan önfelfedező úttá válik, melynek a végére mindketten óriási változáson mennek át.



Az egyik legszuperebb ebben a filmben, hogy nagyon jó érzékkel adagolja a humort és az érzelmeket, és van egy olyan folyamatszerűsége, ami az élethez közelít. Nem patikamérlegen kimért sterilitással építkezik, hanem szervesen, és ha elkap az elején, pont ezért tud nagyot szólni a végére. Ráadásul közben is többször meglep, ami azért valljuk be, ennél az ismerős dramedy témánál nagy szó.
A másik nagy erőssége a két főszereplő közötti kémia. Persze az egyéni játékuk is remek és élvezetes, de a barátságuk meghittsége, a folyamatos megnyílás és a kölcsönös egymásra hatás közöttük teszi igazán felejthetetlenné ezt a filmet.

Azon gondolkodtam el, mennyire sokat tudunk adni egymásnak „mindössze” azzal, akik vagyunk. És hogy miért csak az ilyen kiélezett helyzetek, mint mondjuk a halál közelsége vagy esetleg még a szerelem vágya, ami képes felrázni az embert, hogy ébredjen a tetszhalálból és változzon, valóban!
Nyilván ezek a témák azért is kerülnek gyakran vászonra, mert kevés dolog készteti az embert a komfortzónájából való kilépésre. És komfortzóna ugyanúgy lehet az unalmas szürkeség, amiben Calvin él, mint a feltűnően színes és eseménydús élet, amilyen a Skye-é. Az, hogy a találkozás következtében megjelenik a figyelem egymás iránt, majd az őszinteség hatására kivirágzik a szeretet, maga a csoda!

Ez a csoda pedig gyógyító erejű, nem csak rájuk, de a környezetükre, további kapcsolataikra is hat. Nyilván tapasztalat és látásmód kérdése, de még messzebb is mehettek volna az alkotók, viszont amit kapunk, cseppet sincs okunk kevesellni.

Az emberi kapcsolatok és a belső változás alkímiája iránt nyitottaknak ajánlom szeretettel! :)


**

Then Came You (2019)

R: Peter Hutchings

Nálam: 10/9

IMDb adatlap.

Előzetes.

**

 


© Csendvirágok - https://www.csendviragok.hu

Szerző: N'alika (Kupai Eszter)

Bizonyos jogok fenntartva! A szöveg a szerző szellemi tulajdona. 
A blogbejegyzés belinkelésével szabadon megosztható, más módon felhasználni tilos!

Az illusztrációként felhasznált fotó hivatalos filmplakát.