Van az a csók, mit egész
életünkkel vágyunk:
Lélekérintésnek adni földi testet.
Lélekérintésnek adni földi testet.
Tengervíz könyörög a gyöngynek, törje kagylóhéját,
s a liliom szenvedéllyel hívja a vadon-kedvest.
Éjjel kinyitom ablakom, a Holdat kérem,
arcát érintse enyém,
s ő lélegezzen belém…
Zárd be a beszéd ajtaját -
nyisd ki a szeretet ablakát!
A Hold sosem az ajtón át érkezik,
mindig az ablakon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése