Sokan azt mondják: legyen egy B terved! Vagy: mielőtt váltasz, építs ki gondosan és futtass párhuzamosan egy másik utat. Erős bennünk a biztonságvágy, a lelkünk szerinti élet azonban nem a biztonsági játékról szól.
Amikor azt mondjuk valamire, „nem visz rá a lélek”, az arra utal, hogy tiszta a kapcsolatunk a belső forrásunkkal: azt, ami igaz és élő bennünk, nem fátyolozza el semmilyen megfelelni akarásból szőtt háló.
Amikor azt mondjuk valamire, „nem visz rá a lélek”, az arra utal, hogy tiszta a kapcsolatunk a belső forrásunkkal: azt, ami igaz és élő bennünk, nem fátyolozza el semmilyen megfelelni akarásból szőtt háló.
Ha megfigyeled magadban a megfelelni akarás gyökerét, szorító félelmet találsz: félelmet az ismeretlentől, a kiszámíthatatlan, ám végtelenül szabad, valódi élettől, amiben nincs mibe, kibe kapaszkodnod.
Hatalmas dolog történik, amikor nem engedünk a félelemnek, de elpusztítani sem akarjuk – hisz’ magunk ellen törnénk akkor is -, hanem hagyjuk, hogy ott legyen. Süvítsen kedvére az a szél, lengedezzen az a fátyol, de bénító hatásának nem engedelmeskedünk!
Testünk megnyugszik, ha szeretetünkről biztosítjuk. Olyan, mint egy állat, amikor veszélyt érez – te hogyan segítesz neki?
Kezünket a szívünkre vagy a napfonatközpontunkra helyezve érezzük, hogy az erő bennünk lüktet, most is. Minden pillanatban itthon van bennünk, s mi minden pillanatban erőnkben vagyunk.
Bármit is tapasztaljunk épp, bízva önmagunkban lélegzünk, majd lépünk. Mozdulunk. Lelkünk tudja az utat, nem tévedhetünk el.
A félelem még ott szűköl egy darabig, hullámszerűen felcsap-elül, majd egyszerűen megfeledkezünk róla. Se híre, se hamva.
A számunkra önazonos út mindig keskeny – egyediek, páratlanok vagyunk, a mi utunk sosem lesz másé. Mégis: osztozunk ezen a csodás és nehéz emberi sorson minden társunkkal. Ismerősek a vágyak, a félelmek, a lehúzó és felemelő érzések, az életterületeink kihívásai.
A félelmen és a biztonságvágyon túl elképzelhetetlenül tágas, ragyogó létmező vár ránk!
Az „út”, mely odavezet keskeny, kinek-kinek saját magának kell őszinte válaszait meglelnie és elkötelezetten igent mondania rájuk ahhoz, hogy e kapu megnyíljon, és a földi pokolból földi mennyország váljon.
A lehetőség minden nap és minden pillanatban adott.
Számodra minek a választását jelenti ez itt és most - mire kell igent mondanod, hogy nyíljon a kapu?

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése